Az Útvesztő után James Dashner a nagyon távoli jövőbe kalauzolja el az olvasót, például léteznek az emberekbe épített rádiók, telefonok és hologramok. A történetnek pontos ideje és helyszíne nincsen, ami globálissá és univerzálissá teszi a regényeket; és aktuálisak is, hiszen napjainkban a technológiai fejlődés egyre gyorsabb mértéket ölt. Ez A Halandósági elvben bben a világban az emberek elmerülhetnek egy digitális világban.
Michael végigment az Ösvényen (az előző részben, a Halálos hajszában), amit épphogy megúszott ép bőrrel. Amit ott megtudott, mindent felborított, amit addigi életéről és az egész világról tudott. De ez volt az egyetlen módja annak, hogy a VirtNet biztonsági szolgálat megtudhassa, hogyan találhatja meg a kiberterrorista Kaine-t – és hogy az alvást újra biztonságossá tegyék a játékosok számára; egyelőre addig próbálják a látszatot fenntartani. Ugyanis aki belép a játékba, lehet, hogy tangenssel ébred az elméjében.
Michaelről annyit érdemes tudni, hogy egy nagyon fejlett és hosszú bináris program, képes gondolkodni és önálló döntéseket hozni. A játékban találkozik két emberrel, és barátokká válnak. Személyesen soha nem találkoznak, de van valami elképzelésük arról, hol élhet a másik; és a hús-vér embereknek fogalmuk sincs arról, hogy Michael nem élő személy. Kaine, aki szintén egy program, alantas módon kihasználja őt, és eléri, hogy életre keljen egy emberi testben. Kaine-nel
Kaine egy tangens, vagyis egy számítógépes program, amely érzővé ált. Az, hogy Michael végigment az Ösvényen, az első lépése volt Kaine mestertervének, a Halandósági elv végrehajtásának. Ez az elv, az egész világot tangens elmékkel rendelkező emberi testekkel fogja benépesíteni. Bármelyik játékos, aki belemerül a VirtNetbe, azt kockáztatja, hogy a testüket kontrolláló tangens intelligenciával szállnak ki onnan. Michaelnek új teste, és ezzel együtt új élete lesz, és bizony sorsok forognak kockán: el kell döntenie, hogy Kaine-nel a harcot saját magát vagy másik két embert kockáztatva veszi fel.
A karakterek kidolgozottsága gyengébbre sikeredett az első részhez képest. Michael két jó barátja, Sarah és Bryson múltját illetően nincsenek visszautalások, ami kétélű, hiszen így elkerülhető az ismétlés, viszont ha sok idő telik el a két kötet olvasása között, akkor sok információ a feledé homályába veszhet. Ez igaz a cselekményt illetően is, mert az író rögtön belevág a közepébe az Árral szembenben.
Bár a Halandósági elv trilógia eddig nem múlja felül a nagy sikert aratott Útvesztőhöz, de szégyenkezésre nincs ok, hiszen James Dashner e művei is megállják helyüket a fantasy és sci-fi könyvek polcain, amelyek főleg a technológia rajongóinak nyerhetik el a tetszésüket.
