Szép, gazdag és veszélyes
Benjamin Black újra elhozza nekünk Philip Marlowe-t, aki Raymond Chandler mutatott be az 1920-sa években, létrehozva egy keményebb vonalat képviselő szubműfajt. A detektív kalandjait hét köteten keresztül követhette nyomon az olvasóközönség. A fekete szemű szőke az 1953-ban megjelent Hosszú búcsú regényt követi. Black nem kevésre vállalkozott, mint olyan mű alkotására, amely autentikus az eredetihez hangnemben, és beleillik a kerettörténetbe.
A történet helyszíne az 1950-es évek Los Angelese; a nyitójelenetben Philip Marlowe az irodájában ül, munkára várva. A férfi ugyanolyan nyughatatlan és magányos, mint mindig; az üzlet pedig nem megy jól. A mentőövet egy fiatal, gyönyörű és a ruhái alapján kőgazdag nő hozza el: a fekete szemű és szőke (és egyébként házas) Claire Cavendish megbízza a nyomozót, hogy találja meg volt szeretőjét, Nico Petersont. Ezzel beleártja a város egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb családjának ügyeibe; felfedezi Peterson törvénytelen üzelmeit. Ezen felül egy gengszter is megfenyegeti, és a múltja is kísérti. Marlowe-nak minden leleményességére és ravaszságára szüksége lesz, hogy megoldja az ügyet és élve megússza.
Elkerülhetetlen A fekete szemű szőke összehasonlítása Chandler regényeivel. Black Marlowe szemlélődő-elemző, cinikus, hajthatatlan jellemének lényegét megragadta, amin keresztül bemutatja tehetséges írói készségeit, hiszen a nyomozó nem az eredeti főszereplő pontos replikája. Miközben hasonló légkört teremtett a város hangulata, a brutális harcok, a holttestek és a kiterjedt nyomozás által; a leíró részekben is megidézi Chandler stílusát, továbbá feleleveníti az emlékezetes pillanatokat is, bölcsen ügyelt arra, hogy ne essen át a ló túloldalára, elkerülve, hogy erre építse vagy szabja A fekete szemű szőkét.
A fekete szemű szőkével Benjamin Black méltón tiszteleg Raymond Chandler előtt. A regény jól megírt és mindvégig leköti a figyelmet. A Chandler-rajongókon kívül a krimi kedvelőinek is ajánlott – a csalódás nem valószínű.
