A nemzetközi biztonsági rendszert keleti és déli irányból érő folyamatos kihívások miatt Magyarország növeli hozzájárulását a NATO erőfeszítéseihez – közölte a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben, a kétnapos NATO-csúcstalálkozó szünetében magyar újságíróknak nyilatkozva.
Szijjártó Péter kijelentette, Magyarország folyamatosan növeli hozzájárulását ahhoz is, hogy a NATO ereje növekedhessen. Ennek érdekében az ország átfogó haderőreformba kezdett, aminek nyomán regionális szinten versenyképes hadsereg jön létre. A kapacitások modernizálását Magyarország elkezdte, a Magyar Honvédség új helikoptereket szerez be mintegy 100 milliárd forint értékben. A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programnak köszönhetően Magyarország a korábbi megállapodásoknak megfelelően el fogja érni, hogy a védelmi kiadások a GDP 2 százalékát tegyék ki – tette hozzá. Elmondta, Magyarország úgy döntött, hogy a katonai szövetség afganisztáni misszióját erőstő 117 fős magyar kontingens állományát további 12 fővel növeli, valamint az eredetileg 2020-ig vállalt pénzügyi hozzájárulás időszakát 2024-ig kiterjeszti, ami azt jelenti, hogy évi félmillió dollárral járul hozzá az afgán biztonsági erők kapacitásainak és képességeinek fejlesztéséhez. Magyarország emellett döntött arról is, hogy csatlakozik a NATO iraki kiképzőmissziójához, amelynek célja, hogy az iraki biztonsági erők meg tudják védeni az Iszlám Állam nevű terrorszervezettől visszaszerzett területeket. Magyarország 167 katonával járul hozzá az Iszlám Állam ellen tevékenykedő nemzetközi koalíció munkájához, amit hamarosan 200 főre fog bővíteni – tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter. Mivel a NATO-nak fontos programja az együttműködő országok védelmi kapacitásainak fejlesztése, Magyarország hozzájárult a jordániai, illetve az iraki hadsereg számára tartott képzéshez a házi készítésű robbanószerkezetek semlegesítéséről. A közeljövőben azonban megkezdi a tunéziai erők oktatását is – közölte. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása kiemelt érdek, ezért a Koszovóban szolgálatot teljesítő NATO-erők (KFOR) munkájában hamarosan 390 magyar katona teljesít majd szolgálatot, így Magyarország a negyedik legnagyobb kontingenssel rendelkezik majd a térségben. A balti államok felé mutatott szolidaritás jeleként pedig 2019-ben visszatér a magyar légierő és részt vesz a balti légvédelmi feladatok ellátásában. Elmondta azt is, hogy német vezetéssel azon dolgozik Magyarország, hogy új NATO hadosztály-parancsnokságot hozzon létre a német mellett horvát, szlovén és szlovák részvétellel. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország felháborítónak tartja, hogy Ukrajnában a politika legfelsőbb szintje is teret nyit a szélsőséges, magyarellenes és kisebbségellenes eszméknek és politikai irányzatoknak. Kijelentette, Magyarország azt gondolja, ha egy ország európai vagy euroatlanti integrációra vágyik, nem engedheti meg magának, hogy a kisebbségellenes és a szélsőséges nacionalista eszméket ilyen mértékben engedje terjedni. Magyarország világossá tette, hogy semmilyen módon sem tudja támogatni az ukrán közeledési törekvéseket mindaddig, ameddig a helyezet ezen a téren nem javul. Magyarország mindaddig fel fog lépni a magyar nemzeti közösség jogainak tiszteletben tartásáért, ameddig ehhez az ukránok a jogi garanciákat meg nem adják – tette hozzá Szijjártó Péter. (MTI)
