Döbrentey Ildikó: „Amikor megérkezünk ide a földi életbe, nem jövünk üres kézzel. Mindannyian hozunk magunkkal egy kis csomagot, egy titok-batyut. Ott van abban minden, amit az életben az ember-testvéreknek majd adhatunk. Ott van mindaz az ajándék, amit senki mástól nem kaphatnak meg, csakis tőlünk. A Biblia talentumnak nevezi ezeket az ajándékokat, a pszichológia képességekről beszél. Én, mint meseíró, a titok-batyu kincseinek hívom a születésünkkor magunkkal hozott adományainkat.
Csakhogy ezt a titok-batyut nem tudjuk egyedül kibontani, s ezért vannak a szülők és a tanítók. Az ő küldetésük, hogy segítsenek a titok-batyunk kibontásában, a kincseink felfedezésében. Milyen szép lenne, ha mindnyájunknak felelős szeretettől vezérelt szülei lennének, akik segítenek a saját batyunkat kibontani, s nem valaki másét erőltetnék ránk! Van, akinek szerencséje van ilyen szempontból, s van, akinek saját erejéből kell megbirkózni a feladattal. Kívánom, hogy így vagy úgy, de mindenki megtalálja a maga kincseit, mert csakis úgy lehet belőle érett felnőtt ember.
Azt tapasztalom, hogy az az ember lehet boldog itt a földi életben, aki a saját adományait kamatoztatja, és nem valaki másét. Nem lehetünk mindannyian sztárügyvédek, bankárok, tévésztárok… Sok életpálya van, ami talán vonzó, elsősorban anyagilag, és talán boldogulni is lehet általuk, de boldog csakis akkor lehet az ember, ha a saját adományaiból, a saját kincseiből építkezik.”
Video ajánló: https://youtu.be/cEJCBzRDZZY
