Gödöllő Város Önkormányzata június utolsó szombatján idén is megemlékezik a Magyar Szabadság Napjáról. Az Alsóparkban álló Világfánál megrendezett 20.30-kor kezdődő ünnep program részeként kerül átadásra a Magyar Szabadságért díj, amelyet idén dr. Bálint György vehet át.
Az elismerésben a díj 2000-ben történt megalapítása óta Nemeskürty István író, Antall Józsefné, Antall József volt miniszterelnök özvegye, a Kormorán (együttes), Makovecz Imre építész, Csoóri Sándor író, Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke, Pozsgay Imre egyetemi tanár, volt államminiszter, Sebestyén Márta énekesnő, Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa, Tempfli József nagyváradi megyés püspök és Rózsás János gulágot megjárt író, Bánffy György színművész, Markó Béla erdélyi magyar költő, politikus, Mádl Dalma, Mádl Ferenc özvegye, Sólyom László volt köztársasági elnök, Jókai Anna, író, Böjte Csaba, ferences rendi szerzetes, Halász Judit színművész és a Kaláka Együttes részesült.
Dr. Bálint György, közismert nevén Bálint gazda, 1919-ben Gyöngyösön született, gazdálkodó hagyományokkal rendelkező középbirtokos családban.
1941-ben a Magyar Királyi Kertészeti Akadémián kertészmérnöki oklevelet szerzett, tudását azonban nem tudta kamatoztatni, mert származása következtében az 1942-es zsidótörvény már közelről érintette családját.
Birtokaik nagy részét elvették, még ebben az évben munkaszolgálatra vitték, ahonnan koncentrációs táborba került. 1944 decemberében gyalogmenetben indították el Mauthausen felé, 1945-ben a gunskircheni megsemmisítő táborba küldték. A tábor valójában egy kőbánya volt, ahol mindenkire a biztos halál várt. Végül családjából egy nővére és ő maga élték túl a vészkorszakot.
Ezután sem következtek könnyű évek számára. 1948-ban elvették a családi birtokaikat, kuláklistára került, internálással fenyegették meg.
A vele történtek ellenére, ezeket az éveket nem élte meg tragédiaként, mindig a munkában látta a túlélés lehetőségét, ez segítette az életben maradásban.
1949-ben mezőgazdasági mérnökként újabb diplomát szerzett és kutatóintézetekben, állami gazdaságoknál vállalt munkát, agrárfolyóiratokat szerkesztett.
1956-ban, a forradalom időszakában, bár lett volna lehetősége az elvándorlásra, az itthon maradást választotta.
A közélet iránti érdeklődését sohasem veszítette el, így természetes volt, hogy a rendszerváltáskor szerepet vállaljon az ország sorsa alakításában. Az 1990-es években aktívan politizált, a második országgyűlési választásokon képviselőnek választották. Az országgyűlésben is a mezőgazdasági ügyek jelentették a fő munkaterületét.
A humanizmust és a demokráciát tartotta és tartja ma is a legfontosabb értéknek az egyén és a társadalom életében.
A Magyar Szabadság Napja Alapítvány kuratóriuma Dr. Bálint György részére életútja és értékmegőrző tevékenysége elismeréséül a Magyar Szabadságért díjat adományozza.
