Egyre nagyobb kihívást jelent a szervezet számára, hogy nincs átmenet a tél és a nyár között, ezáltal nem tud kellemes ritmusban átállni a meleg évszakra. Drenovits Zsuzsanna egészségnevelő szerint ez nemcsak testi, hanem lelki tüneteket is előidézhet, a félelmek és szorongások könnyebben a felszínre kerülhetnek.
A mérsékelt kontinentális éghajlaton szervezetünk alapesetben a tavaszi felkészülési időszakban elkezdi magát felépíteni és csinál egy nagy méregtelenítő kúrát, akár böjtölünk, akár nem. Testünk a hosszabb napszakokkal nagyobb munkát tud elvégezni, mert akkor aktív, amikor világos van.
Drenovits Zsuzsanna stresszmenedzser szerint amikor a szervezet túl nagy feladatnak van kitéve, belecsöppen egy kompenzálási folyamatba, és megnövekszik az agy kapacitása.
„Az agyunknak a napi feladatok elvégzéséhez rendelkezésére áll egy kínálat, ami főként oxigént, vizet és tápanyagot jelent. Csakhogy a hőségben kitágulnak az erek, a vérnyomás csökkenhet, és a kínálat csökken a kapacitáshoz képest. Az agy így nem kap annyi oxigént, mint amire szüksége lenne, és hiába próbálunk koncentrálni, nehezen megy, amíg a forróság tart”- fogalmazott a szakember.
Mint mondta, az érzelmeink is reagálnak a nyári forróság által előidézett működési változásokra.
„Mivel oxigénhiányba kerül az agy, gyakrabban előjönnek a félelmek és a szorongások. Ilyenkor fontos, hogy tudjunk kontrollt tartani és kidolgozzunk magunknak egy technikát, hogy a rossz érzésekről eltereljük a figyelmünket”- tette hozzá.
Drenovits Zsuzsanna arról is beszélt, a külső és belső stresszfaktorok nyáron nagyon erős feszültséget okozhatnak, ami akár pánikrohamhoz is vezethet. Ehhez hozzájárul, hogy kevesebbet alszunk, hiszen hosszúak a nappalok és rövidek az éjszakák.
Az egészségnevelő azt javasolja, a lehető legtöbb mozgással, sportolással és beszélgetésekkel oldjuk a szorongást. A nyári hőség idején próbáljuk a programunkat úgy alakítani, hogy 11 és 16 óra között ne legyünk a napon, és sokkal több vizet fogyasszunk a megszokottnál.
