A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Kárpátalját megcélzó pályázatával egymillió forintot nyert el a határon túli kapcsolatokat, együttműködést támogató Bethlen Gábor Alaptól.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és a Kárpátaljai Megyei Tanács a „Testvér-települési programok és együttműködések” című pályázati felhívás keretében együttműködve – a két térség közötti évtizedes kapcsolatra alapozva, azt segítve –, a 2018-ban két program megvalósítását, illetve támogatását kívánja megvalósítani. Az egyik program a Borsod-Abaúj-Zemplén megye értékeinek bemutatása a megyei értéktárba felvett megyenapjához Mezőkövesden (június 16.) kapcsolódóan kulturális örökség ápolása, kulturális, ifjúsági és hagyományőrző tevékenységek megvalósítása, a másik pedig ősszel Jánosiban a Beregfest 2018-as programjához kapcsolódóan kulturális örökség ápolása, kulturális, ifjúsági és hagyományőrző tevékenységek megvalósítása. A középpontban a tapasztalatcserére, a tudás és a legjobb gyakorlatok átadása lesz. Az elnyert támogatás összege egymillió forint.
Ez azért is fontos, mivel az Országgyűlés megalkotta a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt, mely preambulumában kinyilvánítja, hogy a nemzeti értékeket az egyetemes értékek részének tekinti, amely értékek a magyarság múltjának, jelenének és jövőjének dinamikusan fejlődő tárháza, az értékalapú nemzeti összefogás alapja.
A nemzeti értékek tárházát gazdagítják a magyarországi együtt élő népek, a magyar nemzetalkotó nemzetiségek és a határon túli, valamint szerte a világban élő, magukat magyarnak valló egyének, közösségek értékei.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. július 11-én hozta létre Értéktárát és alakította meg Értéktár Bizottságát, mely azóta folyamatosan ülésezik a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 4. §-ában meghatározott feladatainak ellátása érdekében.
A bizottság arra törekszik, hogy a megye területén fellelhető nemzeti értékeket feltárja, azonosítsa, összegyűjtse és rendszerezze. Munkájuk eredményeként több érték került elhelyezésre a Megyei Értéktárban – így az elsők között a cigándi apróbéles, a sajópálfalai Könnyező kegykép, a riolittufa pince faragás hagyománya, a szomolyai rövidszárú feketecseresznye, valamint több miskolci, sárospataki, tokaji, mezőkövesdi természeti, kulturális és épített érték is felvételre került. A hungarikumok között szerepel a Vizsolyi Biblia és a Vizsolyi Református Templom.