Az Akedemik Lomonoszov, a világ első úszó atomerőműve a mai napon elérte a dán vizeket. A Szentpétervárról Murmanksba tartó létesítménynél Greenpeace-aktivisták demonstrálnak, hogy így hívják fel a figyelmet az úszó atomerőmű rendkívüli veszélyeire és szigorúbb biztonsági előírásokat követeljenek.
A Greenpeace vitorláshajója, a Beluga II. ma reggel követni kezdte az úszó atomerőművét a dán vizeken. A magas kockázatú nukleáris létesítmény tulajdonosa és üzemeltetője a Paks II. megépítésével is megbízott orosz állami vállalat, a Roszatom.
„Ez az úszó atomerőmű a nukleáris katasztrófa veszélyének teszi ki a rendkívül sérülékeny Északi-sarkvidéket. A saját meghajtás nélküli, lapos fenekű hajóra épült atomerőmű olyan, mintha egy fa deszkán egyensúlyoznánk egy nukleáris létesítményt bolygónk legvadabb vizein” – üzente a fedélzetről a Közép- és Kelet-Európai Greenpeace nukleáris szakértője, Jan Haverkamp.
Az orosz gyártmányú jégtörő hajókkal és tengeralattjárókkal rengeteg baleset történt, ami Jan Haverkamp szerint óvatosságra kéne intse a nukleáris hatóságokat.
„Arra sürgetjük a nemzetközi közösséget, hogy követelje Oroszországtól az úszó atomerőmű teljeskörű, korlátozásoktól mentes, független vizsgálatát és ellenőrzését, különös tekintettel a sci-fi regényekbe illő úszó atomerőmű Roszatom által ambícionált tömeggyártására” – mondta Haverkamp.
A 144 méter hosszú Akademik Lomonoszovon lévő reaktorok kisebbek, mint a hagyományos szárazföldi erőművekben találhatóak. Ezért ezeket gyakrabban, két-három évente kell majd újra feltölteni nukleáris üzemanyaggal. A felgyülemlő nukleáris hulladékot a tizenkét éves működés lejártáig a fedélzeten tárolnák.
„A nemzetközi közösségnek észre kell vennie, hogy az Akademik Lomonoszov és minden további úszó atomerőmű veszélyezteti annak a mintegy negyed százados egyezménynek a betartását, mely tiltja, hogy nukleáris hulladékot az óceánban tároljanak” – hívta fel a figyelmet Jan Haverkamp az úszó erőművel kapcsolatos további kockázatokra, az 1972-ben elfogadott Londoni Egyezményre utalva. [2]
Az úszó atomerőművet eredetileg Szentpétervár központjában töltötték volna fel radioaktív üzemanyaggal és a teszteket is itt hajtották volna végre. A balti államok nyomásgyakorlása és a Greenpeace Oroszország által szervezett sikeres petíciónak köszönhetően azonban a Roszatom végül elállt eredeti szándékától és úgy döntött, az erőművet üzemanyag nélkül szállítja Murmanszkba. Itt töltik fel üzemanyaggal, tesztelik, hogy aztán 2019-ben 5000 km-en keresztül végigvontassák az Északi-tengeren és üzembe helyezzék a csukcsföldi Pevekben.
A Roszatom tervei azonban nem állnak itt meg. Az orosz média szerint az állami óriásvállalat egy olyan gyártósor építését tervezi, amelyen megindulhatna az úszó atomerőművek tömegtermelése. A tárgyalások állítólag már meg is kezdődtek az afrikai, latin-amerikai és délkelet-ázsiai lehetséges partnerekkel. Az úszó atomerőműveket többek között olaj- és földgázkutatási expedíciók energiaellátására szánnák, többnyire a partok mentén, sekély vizeken. A cunamiknak, hurrikánoknak kitett térségekben további súlyos kockázatokkal járna az úszó atomerőművek üzemeltetése.
