Ma délelőtt nyilvános meghallgatást tartott az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar tranzitzónás fogvatartás ügyében. A pert még 2015 őszén kezdeményezték a Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfelei. Tavaly márciusban nem jogerős ítéletében a strasbourgi bíróság kimondta: az, ami a hazai tranzitzónákban történik, az fogvatartás, mégpedig jogellenes fogvatartás. A kormány azonban még azt is tagadja, hogy őrizetről volna szó. A per a Nagykamara előtt folyik tovább. A mai meghallgatáson a felek szóban is előadták jogi érveiket.
Senki nem tartható fogva határozatlan ideig. Minden fogvatartottnak biztosítani kell, hogy bíróságon támadhassa meg őrizete elrendelését és az őrizet végrehajtásának módját. Ez a jog mindenkit megillető alapjognak számít. Magyarországon mégis van egy személyi kör, akitől mindezeket válogatás nélkül és önkényesen tagadják meg: ők a tranzitzónában szabályosan menedékjogot kérő emberek. Bár szó sincs arról, hogy bármiféle bűnnel vádolnák őket, a magyar hatóságok sokszor mégis hónapokon át tartják őket fogva, és nem biztosítják nekik a jogorvoslat lehetőségét. Ma már szinte mindegyik magyarországi menedékkérőt efféle őrizetbe helyezik, még az se számít, hogy valaki kínzásáldozat, nagybeteg vagy gyerek.
Az európai joggyakorlat szerint a menedékjog megállapításához csak a legritkább esetben és a lehető legrövidebb ideig lehetne a kérelmezőt fogva tartani. Ehhez képest 2015 óta a fizikai és a jogi határzár létrehozott, majd fő szabállyá tett egy olyan fogvatartási formát, amely gyakorlatilag minden kérelmezőt rács mögé kényszerít, és még csak megpanaszolni sem lehet, bíróság nem vizsgálhatja felül az őrizet indokoltságát. A tompai és röszkei konténerlágerekben ma is fogvatartott százaknak a fele gyerek, harmada pedig nő.
Ezt az igazolhatatlan, jogsértő helyzetet ismerte fel a strasbourgi bíróság, amikor tavaly márciusban nem jogerősen elmarasztalta a magyar államot két menedékkérő emberi jogainak megsértése miatt. A döntés nem csupán a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleivel szembeni állami magatartásról mondott ítéletet, hanem az előbb a feje tetejére állított, utóbb kivéreztetett hazai menekültügyi rendszerről is. 2015 óta sok ezer ember, került hasonló helyzetbe, mint klienseink. Sokan közülük gyerekek, idősek vagy éppen családanyák, sérülékeny emberek, akiket segíteni kellene, nem pedig bezárni.
A strasbourgi bíróság fellebbviteli fóruma, a Nagykamara előtt zajló pernek túlzás nélkül európai jelentősége van. Nem csupán a menedékkérők vagy a menekültügy szempontjából, hanem a jogállamiságéból is. Hosszabb időre eldőlhet a kérdés ugyanis: vajon a biztonsági, határvédelmi szempontok markánsan és mindenben felülírhatják-e az emberi jogokat.
A perben a magyar kormány oldalán beavatkozóként az orosz, a lengyel és a bolgár kormány sorakozott fel. A Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfelei mellett pedig az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), három tekintélyes civil menekültügyi szervezet (ECRE, ICJ, DRC), illetve egy tekintélyes olasz egyetemi oktatói csapat.
A Nagykamara jogerős ítélete legkorábban évvégére várható.
