„Intellektuális utazás, amely pallérozza az elmét” – Györgyike, drága gyermek Miskolcon
A Kamaraszínházban állítja színpadra Keszég László Szomory Dezső színművét. A Györgyike, drága gyermek Szomory egyik legjobb, érzelmet, humort és társadalomkritikát ötvöző darabja. Györgyikét, pesti kispolgárok tizennyolc éves lányát feleségül kéri egy gazdag bécsi gyáros, Hübner Félix. Györgyike a szerencsés fordulat előtt színésznőnek készült és egy fiatal művészbe volt szerelmes. Most azonban nem tudja, mit válasszon: a romantikus ábrándokat vagy a gondtalan életet?
Keszég László elmondta, a századeleji polgári világot ma egyfajta nosztalgiával szemléljük, pedig valójában akkor sem volt más az élet. – Az ilyen átmeneti időszakokban, mint a kiegyezés utáni is volt, a társadalomban jelentős változások zajlanak: vannak, akik a helyzetet kihasználva meggazdagodnak, a többiek viszont lemaradnak, lesüllyednek. Györgyike családja éppen ebben a korban igyekszik fordítani a sorsán azzal, hogy lányukat – akarta ellenére – a milliárdos bécsi gyároshoz adják. Ez a színmű nagyon pontosan ábrázolja azt a folyamatot, hogy hogyan dönt a kispolgár és a nagypolgár éles helyzetben az életéről. Ami pedig talán a legizgalmasabb, hogy hogyan válik végül a fiatal lányból, Györgyikéből igazi nagyasszony, akit körülzsonganak férfiak, rokonok, szolgálók. Pontosan ugyanúgy forrong a mai társadalom mélyén is valami, mint akkor: ugyanúgy jelennek meg új társadalmi rétegek, és csúsznak le, emelkednek ki, távolodnak el mások – teszi hozzá a rendező.
A szerző kapcsán Keszég László megjegyzi, Szomorynál saját szecessziós nyelvezet születik, amely minden egyes pillanatában pontosan megkomponált. – Aprólékosan megépített, rendkívül sűrű mondataiban az igazság legmélyebb rétegeit fedezhetjük fel. Azért érdemes a XX. század eleji darabokra odafigyelni, mert pallérozzák az elmét. Egy ilyen intellektuális utazás segít abban, hogy érdekesebben, színesebben tudjuk élni a saját éltünket.
Györgyikét, aki a család kedvence, féltett kincse, belekényszerítik egy olyan helyzetbe, amit nem akar és nem ért. A három felvonás alatt naiv lányból megkeseredett társasági nagyasszonnyá válik. A címszerepet alakító Tenki Dalma szerint Györgyikében ott él a vágy, hogy ő álljon középpontban, hiszen színésznőnek készül, a családja pénz utáni vágya miatt pedig benne is megvan a hajlam, hogy a gazdagságot válassza a szerelem helyett. – Györgyikében már az első felvonásban ott van a csírája annak, hogy mivé válik majd később, de ebbe a váltásba belekényszerítik, nem maga választja. Hatalmas lelki utat jár be a lány ez alatt a pár hét alatt, megtörik és megkeseredik. Azt hiszem, két út áll Györgyike előtt az előadás végén: Vagy a gyereke tölti ki majd a napjait és benne találja meg a boldogságot – amiben én kételkedem – vagy, és ez a valószínűbb, luxusfeleségként éli a mindennapjait, akit nem érdekel a világ, csak ő maga – mondja a színésznő.
– Úgy érzem, sok ponton tudok azonosulni Györgyike gondolkodásával. A szüleivel való kapcsolata visszaidézi az én fiatalkoromat is: nagyon makacs, dacos gyerek voltam én is, borzasztóan nehéz lehetett velem – meséli nevetve. Bár a szép ruhák és cipők engem se hagynak hidegen, mégsem motivált soha a gazdagság utáni vágy. Azt hiszem, én inkább a szerelmet és a színészi pályát választanám, ha Györgyike helyében lennék – teszi hozzá Tenki Dalma.
Szomory Dezső: Györgyike, drága gyermek
színmű
rendező: Keszég László
Györgyikét, pesti kispolgárok tizennyolc éves lányát feleségül kéri egy gazdag bécsi gyáros, Hübner Félix. Györgyike a szerencsés fordulat előtt színésznőnek készült és egy fiatal művészbe volt szerelmes. Most azonban nem tudja, mit válasszon: a romantikus ábrándokat vagy a gondtalan életet?
Szomory Dezső – Molnár Ferenc, Heltai Jenő és Szép Ernő kortársa – a századeleji polgári színműirodalom képviselőjeként tört be az akkor legnevesebb fővárosi színházak színpadára. A Györgyike, drága gyermek az egyik legjobb, érzelmet, humort és társadalomkritikát ötvöző darabja.
Szomory Dezső:
GYÖRGYIKE DRÁGA GYERMEK
színmű
Györgyike TENKI DALMA
Hübner Félix GÁSPÁR TIBOR Jászai-díjas, Érdemes művész Mikár Ferencné NÁDASI ERIKA
Mikár Ferenc SZATMÁRI GYÖRGY
Anna SZIRBIK BERNADETT
Stefi PROHÁSZKA FANNI
Tersánszky László BODOKY MÁRK
Pavlits Lóri MOLNÁR ANNA
Ida HORVÁTH ALEXANDRA
Szobalány KEREKES VALÉRIA
Glanz Húgó MOLNÁR SÁNDOR TAMÁS
Sofőr MÁRTON B. ANDRÁS
Halász RÁKAI ANDRÁS
Díszlettervező: CZIEGLER BALÁZS
Jelmeztervező: SINKOVICS JUDIT
Dramaturg: ARI-NAGY BARBARA
Zene: ZSÁGER-VARGA ÁKOS
Ügyelő: GAZDÓF DÁNIEL
Súgó: BÍRÓ KLÁRA
Rendezőasszisztens: PÖLTZ JÚLIA
Rendező:
KESZÉG LÁSZLÓ
Bemutató előadás: 2018. április 6. – Kamaraszínház
