A Miskolci Állatkert tevecsapata újszülöttel gyarapodott: március első felében egy kis csikó jött a világra. Habár már születése után egy-két órával saját lábára állt, a március közepén visszatérő téli időjárás miatt az első napokat még elsősorban pihenéssel töltötte. Az elmúlt napokban beköszöntött tavasz azonban őt is egyre aktívabbá teszi, így a nap nagy részében anyját követi.
A Miskolci Állatkert tevecsapatában immár megszokott, hogy Lívia és Kobi, a két kanca csikókat hoz a világra. Ebben az évben egyelőre még csak Kobinak született utóda, de várható, hogy hamarosan Lívia is csikót fog nevelni. A csikó apja pedig az állatkert egyik legemblematikusabb lakója, Kalifa. Mivel a csikó nemét a gondozói még nem tudták teljes bizonyossággal megállapítani, így egyelőre nevet sem kapott.
A csikó mintegy 13 hónapos vemhesség után jött a világra. Egyelőre még csak anyatejet fogyaszt, egy-két hónapra még szüksége van ahhoz, hogy elkezdje kóstolgatni a felnőttek táplálékául szolgáló szénát, abrakot és egyéb növényi takarmányokat. Elképzelhető azonban, hogy akár még egyéves korában is vissza-visszatér anyjához szopni.
Az újszülött tevecsikót a Miskolci Állatkert és Kultúrpark látogatói a húsvéti ünnepek alatt is minden nap megnézhetik kifutójában.
A kétpúpú teve (Camelus bactrianus) eredeti hazája Közép-Ázsia száraz sivatagi területei, ahol már csak maroknyi egyede maradt fenn. Vadon élő állománya ezért súlyosan veszélyeztetett. Magát a fajt azonban nem fenyegeti a kipusztulás, mivel Ázsia legnagyobb részén háziállatként tartják és tenyésztik a kétpúpú tevéket. Főként teherhordásra használják, ám fogyasztják tejét és húsát, szőrméjéből textilt készítenek, de még a trágyáját is felhasználják tüzelőanyagként. Jól alkalmazkodott a sivatagban való túléléshez. Ennek legismertebb példája a púpja, amely az alapvető tévhittel ellentétben nem vizet tartalmaz: zsírraktárként funkcionál, és az itt tárolt zsír lebomlási folyamatai során keletkezik az a víz, amelyet szervezete hasznosítani tud.
Veress Tamás
gyűjteményi vezető