A Miskolci Nemzeti Színház három művészének munkáját is rangos szakmai elismeréssel jutalmazták nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából. Harsányi Attila színművész Jászai Mari-díjat, Gáspár Tibor színművész Magyarország Érdemes Művésze díjat vehetett át, Füzi Attila, a Miskolci Balett magántáncosa pedig Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült.
Gáspár Tibor 37 éve Miskolcon kezdte a pályáját, azóta számos vidéki és fővárosi színházban szerzett emlékezetes pillanatokat a közönségnek, 2012-től a Miskolci Nemzeti Színház társulatának tagja. Az Érdemes Művész elismeréssel kitüntetett színművész szerint nagy áldás, ha az ember napjait az tölti ki, amit igazán szeret. – Nagy öröm számomra ez az elismerés, hiszen így érzem, hogy nem hiába van a munkám. Remélem, hogy lesz még erőm sokáig folytatni ezt a pályát. Hálás vagyok Miskolcnak és minden társulatnak, amelynek eddig tagja lehettem. Bárhol játszottam is eddig, mindenhol éreztem, hogy tartanak, támogatnak engem, azt gondolom, ez nagy szerencse, és szeretném megköszönni nekik. A többiek munkája, türelme, szeretete is benne van ebben a díjban – mondta Gáspár Tibor.
Harsányi Attila 2007 óta tagja az Aradi Kamaraszínháznak, 2008 óta pedig a Miskolci Nemzeti Színháznak. Alakításaiért már számos szakmai elismerést vehetett át. A színművész így nyilatkozott a Jászai-díjjal kapcsolatban: „Hála édesanyámnak, aki életet adott nekem, nélküle ezt az elismerést nem kaphattam volna meg. Sietek közölni önökkel, a Jászai-díj nagyon finom, a kisfiam előszeretettel csócsálgatja. Köszönöm mindenkinek, aki hitt bennem. Miskolc, Arad.”
Füzi Attila 2004 óta a Miskolci Nemzeti Színház tánckarának tagja, de már 1999-től rendszeresen szerepelt a teátrum produkcióiban, a Miskolci Balett egyik alapító tagja. Nem csupán táncosként, de rendezőasszisztensként is részt vesz az együttes munkájában. Elmondta, nagyon jó érzés az, ha a szakmában eltöltött időt, és a munkát elismerik. – Azt gondolom, nagy dolog, és hosszú út eredménye, hogy egy kis faluból jövő táncos eljut egy ilyen állami kitüntetésig, ehhez pedig kellett a családom támogatása is. Igyekeztem a pályán eltöltött években emberileg nyitott és segítőkész, szakmailag pedig maximalista lenni. Mindig igyekszem felfedezni a hibáimat és hiányosságaimat, és ezek kijavítására koncentrálva dolgozni – teszi hozzá a táncművész.
