Az előző részhez, A tűz kegyelméhez képest egy évvel később járunk időben. A három uralkodói testvár által elkövetett pusztításnak és hibáknak köszönhetően teljes a káosz, pokoli állapotok uralkodnak, és mindenki bizalmatlan egymással.
Az Annur Birodalom egészét érintő konfliktust, amely több síkon folyik a földi harcoktól egészen az emberiséget megmentő mitikus regékig, a három császári testvér és Gwenna szemén keresztül láthatjuk.
Ez a fantasy több egy testvérek közötti utódlási harcnál. Ugyanis megjelenik benne az emberiség veleje, annak minden mocskosságával és gyönyörűségével. A történet egyszerre szól empátiáról, áldozathozatalról és arról, mit is jelent valóban önzetlennek lenni; valamint a nap min nap meghozott különféle választásokról, döntésekről, és az élet számos területén (mint például vallásban, családban, barátságokban, hatalomban, materializmusban, stb.) megjelenő prioritásokról. Értékelendő és kiemelendő, hogy az író egyenrangúként kezeli a női és férfi karaktereket: ugyanannyira kidolgozottak, individuálisak és fontos alakítói az eseményeknek.
A Csiszolatlan Trón krónikája trilógiában Staveley figyelt a részletekre és az összhangra: a szavak, a cselekmény, a történetek, érzelmek, akciók és gondolatok kerek egészet alkotnak. Következetes, ellentmondásoktól mentes fantasyvilágot teremtett, amelybe sok más, hasonló jellegű műnél jobban sikerült integrálni az isteneket.
A trilógia talán egyetlen – de azért megbocsátható – hibája, hogy a történet a lassú tempóhoz képest gyors finálét kapott. Akik kedvelik a komplex világot és karaktereket tartalmazó, nagyszabású regényeket, semmiképp ne hagyják ki a trilógiát – de a többiek se, ha nem akarják elszalasztani a minőségi kikapcsolódás lehetőségét.
