A Hungexpo G-pavilonjában, 2018. március 23-25. között kerül megrendezésre immár hatodik alkalommal a „Magyarok a világ járműgyártásában” tematikus kiállítás. Az Autós Nagykoalíció szervezésében magyar feltalálók, formatervezők és mérnökök világraszóló munkái kerülnek bemutatásra, a földi, vízi és légi közlekedés vonatkozásában felvonultatott járműcsodákkal.
„Felsorolni is nehéz lenne, mennyi érdekes látnivaló és exkluzív élmény várja a nagyérdeműt hazánk legnagyobb szezonnyitó autós sokadalmán” – nyilatkozta Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke és a „Magyarok a világ járműgyártásában” kiállítás ötletgazdája. „A G-Pavilonban mintegy 1300 négyzetméteres egyedi installációja révén a hazai járműgyártás múltja, jelene és jövője lesz látható, a Mátyás király korabeli lovas kocsitól napjaink és a jövő mobilitását meghatározó innovációkkal”.
Az esemény házigazdája hozzátette, hogy a grandiózus kiállítás statikus elemei mellett március 23-án, 13 órától az élő showban olyan vendégek lépnek a színpadra, akik tálentumaik és személyes történeteik révén kapcsolódnak a kiállított járművekhez. A múltidéző vívmányok között pedig látható lesz a 18. századi Habsburg Birodalomban, Mária Terézia uralkodásának idején forgalomba állított delizsánsz járat egyik postakocsija. A delizsánsz járatok – a francia szó jelentése: szorgalom, gyorsaság – személy-, csomag- és pénzszállításra alkalmas, fekete-sárga színű négylovas kocsik voltak, a Bécs és Buda közötti távot 30 óra alatt teljesítették, miközben egy társzekér ugyanezt a távot 57 óra alatt tette meg. A delizsánsz járatok további érdekessége, hogy a komáromi Kocs község, ahonnan a magyarok és a világ mobilitása közötti kapcsolat eredeztethető, a járat váltóállomása volt.
Az említett korszakot és a Monarchia távolsági közlekedését idézi fel a Keszthelyi Helikon Kastélymúzeumból érkező, Carl Blaha bécsi kocsigyárban készült, közel 140 éves postakocsi. A kiállításon is megtekinthető hintó postakocsi funkciója mellett, kényelmének és strapabíró képességének köszönhetően az arisztokrácia körében is nagyon népszerű volt a dualizmus idején. A kiváltságokkal rendelkező társadalmi osztály ilyen járműveket használt privát, hosszú távú utazásai során. Az eseményre meghívott Habsburg György a császári udvar autentikus történeteivel teszi színesebbé a tárlat megnyitó ceremóniáját.
A színpadi élő show vendégei között lesz várhatóan Kovács Miklós is, aki a jelenkort képviselve tart előadást életpályájáról és a Kia frankfurti formatervező központjának munkájáról. Az 51 éves szakember a szegedi Hittudományi Főiskolán 1987-ben megkezdett hallgatói évei alatt küldött rajzokat az Audihoz, ahonnan a palicsi származású dizájner, Hasanic Imre magyar nyelvű tippjei mellett, „ismeretlen rajzeszközök” is érkeztek válaszul a további alkotáshoz.
A főiskola után Linzben tanult tovább a Hochschule für Künstlerische und Industrielle Gestallung ipari formatervező szakán, gyakorlati idejét pedig a négykarikás márka ingolstadti központjában töltötte. Az Auditól kapott ösztöndíjjal 1993-tól a pforzheimi főiskola hallgatója lett, ezt követően 1995 és 2003 között az Audinál dolgozott. Részt vett az A8 (D3) és az A4 (B7) típusok elkészítésében, 2004-től pedig a külcsínre sokat adó dél-koreai márka európai dizájnközpontjában dolgozik. Kovács Miklós jelenleg az új modellek külső megjelenéséért felel, de korábban koncepció autók formatervével is foglalkozott. Irányítása alatt olyan szériamodellek láttak napvilágot, mint például a Venga, a Cee’d család és a középkategóriás Optima, valamint a nálunk nem forgalmazott Cadenza. Legutóbbi munkája a tavaly, Genfben debütált Kia Stinger volt.
