A mai napon az Állami Számvevőszék futárja kézbesített a Jobbik részére egy jelentéstervezetet, amely címe szerint a Jobbik 2015-2016 évi gazdálkodásáról szól, tartalmában viszont a 2017-es időszakra vonatkozó megállapításokat tartalmaz. Az Állami Számvevőszék által megállapított tiltott vagyoni hozzájárulás megállapításának körülményei és maga a megállapítás is nonszensz, minden szakmai alapot nélkülöz. Az Állami Számvevőszék nem folytatott le érdemi vizsgálatot a Jobbiknál sem a 2015-2016 évek tekintetében, sem a még le nem zárt 2017-es év tekintetében, hiszen maga függesztette fel mondvacsinált okokra hivatkozva a vizsgálatot szeptember 29-én.
A Jobbik mindenben megpróbált együttműködni az Állami Számvevőszékkel még azután is, hogy az ÁSZ törvényellenesen elzárta előle az adatok elektronikus szolgáltatásának lehetőségét, majd papír alapon sem volt hajlandó azokat átvenni. Az együttműködési készség az ÁSZ részéről nem volt meg, amelyet az alábbi levelezés részlet is bizonyít:
„A 2017. október 5-ei levelében arról is érdeklődött, milyen módon, milyen határidővel és milyen formában tudnák eljuttatni az Állami Számvevőszékhez a Jobbik Magyarországért Mozgalom gazdálkodásával kapcsolatos anyagokat. Ezzel kapcsolatban tájékoztatom, hogy az ÁSZ 2017. október 3-án az Ügyészséghez fordult, amely jogosult az ügy részleteinek tisztázására. Amennyiben további adatszolgáltatás válik szükségessé, annak részleteiről értesülni fog.
Üdvözlettel:
Dr. Nagy Imre
felügyeleti vezető”
Miután az ÁSZ sem elektronikusan, sem papír alapon nem volt hajlandó átvenni a Jobbik gazdálkodásával kapcsolatos dokumentumokat kétséges, hogy milyen és honnan beszerzett adatok alapján vélelmezi a közleményben megfogalmazott tiltott pártfinanszírozást. Az ÁSZ a közvéleményt és a pártot is több alkalommal úgy tájékoztatta, hogy amíg tart a nyomozás, addig nem illetékes, nem jogosult eljárni a vizsgálattal kapcsolatban, így a mostani jelentéstervezet elkészítése is komoly kétségeket vet fel az eljárás jogszerűségével és jóhiszeműségével kapcsolatban.
Példa nélküli az az eljárás is, hogy az Állami Számvevőszék a nem nyilvános jelentéstervezet egyes részleteit nyilvánosságra hozza, ezzel elvonva az ellenőrzött szervezet érdemi észrevételezési jogát és egyoldalú megalapozatlan megállapításait tényként tálalja, a fellebbezés lehetősége nélkül. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 1. § (6) szerint ugyanis: „Az Állami Számvevőszék jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg.”
Ez az eljárás tehát olyan mint hogy ha egy bíróság ítéletet hirdetne anélkül, hogy tárgyalást folytatott volna le, bizonyítékokat értékelt volna és meghallgatta volna az érintetteket, ezután pedig döntését nem lehet megtámadni, mert a törvény tévedhetetlennek nyilvánítja.
A Fidesz az Állami Számvevőszéket felhasználva akarja anyagilag ellehetetleníteni a legerősebb ellenzéki pártot, amely a kormánypárt egyetlen érdemi kihívója a jövő évi választásokon.
Schön Péter gazdasági igazgató
