Folyamatosan jelennek meg újabb-szebb köntösben Lee Child regényei – a Magyarországon is felettébb népszerű Jack Reacher-sorozat újabb része, az Elveszett holnap került a napoban ismét a könyvesboltokba.
Az az Elveszett holnap, mely dramaturgiáját tekintve tipikus Reacher-regény, a körítést is figyelembe véve azonban több szempontból is különlegesnek számít az évről évre bővülő szérián belül.
A helyszín ezúttal nem egy isten háta mögötti kisváros, hanem New York sűrűje – ez már önmagában is pörgősebb, nyüzsgőbb hangulatot biztosít a regénynek – még úgy is, hogy Reacher a szokott módon, aprólékosan, lépésről lépésre nyomoz és jut előre. Idegen is kicsit ez a metropoliszi közeg, neki is és nekünk, olvasóknak is – de épp ez az egyik különlegessége az Elveszett holnapnak.
A másik pedig az, hogy míg Reacher jellemzően magánéleti tragédiákba vagy épp kisvárosi problémákba folyik bele akarva-akaratlanul, a kialakuló cselekmény ezúttal a legfelsőbb körökig vezet-vezethet. Az Al Kaidára és a könyv eredeti megjelenésekor (2008) még élő Oszama bin Ladenre tett utalások még ma is „forrónak” számítanak, hát még az évekkel ezelőtti Amerikában…
Ezekkel együtt az Elveszett holnap tipikus Reacher-kötet – a szó pozitív értelmében. Lee Child ismét tanúságot tesz mind technikai, mind szakmai, mind írói felkészültségéről: a rá jellemző olvasmányos ám nem pongyola stílusban vezet minket végig a nagydarab katonai rendőr aprólékos nyomozása stációin.
A cselekmény pont annyira változatos, amennyire megszokhattuk: egy nagyobb csavar és több kisebb, jól elhelyezett és felvezetett fordulat, melyek a kellő ütemben törik meg a néhányaknak talán már-már túl akkurátusnak tűnő leírásokat, elbeszéléseket. A végkifejlet pedig olyan, amilyet megszokhattunk: győz az igazság – ezzel aligha spoilereztünk el bármit. Az ördög ugyanis nem a végeredményben, hanem a részletekben rejlik.
