A kubai gazdaság modernizációja nagyon komoly lehetőséget nyújt a magyar vállalatok számára, hogy az egyre inkább kinyíló piacon megvessék a lábukat és aztán profitra tegyenek szert – mondta helyi idő szerint szerdán az MTI-nek telefonon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki kétnapos látogatáson van Kubában.
Bruno Rodríguez külügyminiszteren kívül Szijártó Péter tárgyalópartnerei között van mások mellett Abel Prieto kulturális, Rodrigo Malmierca külkereskedelmi és külföldi befektetési, José Ramón Saborido Loidi oktatási miniszter, továbbá Ricardo Cabrisas, a minisztertanács alelnöke és gazdasági miniszter, valamint Jaime Ortega bíboros. Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a kubai modernizációban való részvételt illetően Magyarország számára az is előnyt jelent, hogy – az Egyesült Államokkal ellentétben – az Európai Unió nem tart életben szankciókat Kubával szemben, sőt a legnagyobb befektetője és kereskedelmi partnere a közép-amerikai országnak. EU-tagként tehát Magyarország előnyös helyzetben van, amikor a hazai vállalatok gazdasági érdekeit akarja előmozdítani, ami a jelenlegi kubai tárgyalások tulajdonképpeni célja – jelezte. A miniszter kifejtette: a magyar vállalatoknak időben kell megjelenniük a kubai piacon, hogy a megnyíló és modernizálódó gazdaságban jelentős piaci részesedésekre tegyenek szert. Öt olyan területet azonosítottak, ahol a kubai igények és a világszínvonalat képviselő magyar kapacitások, képességek egymásra találhatnak. Ezek közül a legfontosabb a vízipar, tekintettel arra, hogy a kubai gazdasági teljesítményt nagyban meghatározza a turizmus alakulása, amellyel a mostani infrastruktúra egyelőre kevésbé tud lépés tartani. Ez elmondható a vízrendszerekről, az ivóvíz és szennyvíz-rendszerek építéséről és kezeléséről is. A magyar vízipari tudásnak, technológiának, infrastruktúra-fejlesztésnek nagyon komoly kereslete van Kubában – mondta Szijjártó Péter. A gazdasági együttműködés másik beazonosított területe a mezőgazdaság, a kubai termelési technológiák ugyanis erőteljes fejlesztésre szorulnak. Az élelmiszeripar is az együttműködés egyik területe lehet, mivel az élelem 70 százalékát importálják; tárgyalások zajlanak a csirkehústermelési ágazat teljes modernizációjáról magyar technológiával. A negyedik terület az egészségipari kutatás-fejlesztés: Kuba erre eddig is nagy hangsúlyt fektetett, és keresi az európai együttműködési lehetőségeket. A megújuló energiaforrások felhasználásában ugyancsak jelentős a kereslet Kubában a magyar vállalatok technológiája iránt. Ezeken a területen hét együttműködési megállapodást írnak alá kubai és magyar vállalatok azon az üzleti fórumon, amelyen ennek az öt ágazatnak a magyar vállalatai vesznek részt. Szijjártó Péter rámutatott arra, hogy a finanszírozás kulcskérdés, és ebből a szempontból előnyt jelent Magyarország számára, hogy három évvel ezelőtt újra belépett a Nemzetközi Beruházási Bankba, amelynek Kuba is tagja, és amelynek Magyarország a harmadik legnagyobb részvényese. Szijjártó Péter látogatása alkalmával aláírják a módosított gazdasági együttműködési megállapodást, amely szabályozza az együttműködést a felsorolt területeken. Az oktatási és kulturális együttműködésről szóló megállapodást is aláírják, amelynek keretében jövő szeptembertől kubai ösztöndíjas hallgatók kezdhetik meg tanulmányaikat magyar egyetemeken. Kubában súlyos pusztítást okozott az Irma hurrikán, és Magyarország segít úrrá lenni a vihar okozta nehézségeken, adományoz a szigetországnak egy víztisztító művet, amely naponta kétszáz köbméter vizet képes megtisztítani, és biztosítani fogja egy ötezres település ivóvízszükségleteit – mondta a külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek. (MTI)
