A Duna-parti mobilgát terve a környezetvédelmi engedély ellenére sem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak: nem tartalmaz haváriatervet, sérti az EU-s vízkeretirányelvet, és ellentmond a Nemzeti Környezetvédelmi Programnak. A mobilgát terve továbbá nem élvez társadalmi támogatottságot [1], és bár kormányrendelet írja elő, a közmeghallgatáson felmerült észrevételeket nem vizsgálta érdemben a környezetvédelmi hatóság. A Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet ezért fellebbezésben támadja meg a Római parti mobilgát 2017. október 17-én kiadott környezetvédelmi engedélyét, és annak részleges megsemmisítését kéri a hatóságoktól. [2]
A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére vonatkozó környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás alapján kiadott környezetvédelmi engedélyt a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala hirdette ki 2017. október 17-én. Az engedély ellen a Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet is fellebbezést nyújt be, mert a Duna-parti nyomvonalra vonatkozó környezetvédelmi hatásvizsgálati dokumentáció és a lefolytatott eljárás számos tévedést és jogszerűtlen elemet tartalmaz.
A kiadott engedély – az Aranyhegyi-patakra és a Barát-patakra vonatkozó részeket kivéve – jogszabályellenes, ugyanis a parti mobilgát terve nincs összhangban a hatályos városrendezési tervekkel, Budapest Főváros Településszerkezeti Tervével, az ÓBVSZ-szel [3] és a Fővárosi első és másodrendű árvízvédvonalak részletes kimutatásával. Ezekben ugyanis az elsőrendű védvonal a Nánási út–Királyok útja.
Hiányosak a helyben lakókat érintő hatásokra, kockázatokra vonatkozó részei a hatásvizsgálatnak, pedig a Római-partot mint tájat az ott élőkkel együtt kell megőrizni. Hiányoznak a társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatok, összehasonlító elemzések, a szociológiai, népegészségügyi és ingatlangazdálkodási felmérés és a haváriaterv is.
A parti mobilgát terveivel kapcsolatos feltárt súlyos hiányosságok és jogszerűtlenségek jó része elhangzott a környezetvédelmi engedélyezési eljárás keretében tartott szeptember 28-i közmeghallgatáson is. Az ezt követően kiadott környezetvédelmi engedély azonban nem adott ezekre választ, annak ellenére, hogy kormányrendelet írja elő: az észrevételeket a környezetvédelmi hatóság érdemben vizsgálja. [4]
Egy uniós tagállam területén felépülő árvízvédelmi műnek nemcsak a magyar jogszabályokkal, de az Európai Unió vízkeretirányelvével is összhangban kell lennie. Ez azt mondja ki, hogy a lehetséges megoldások közül a környezeti szempontból kedvezőbb műszaki alternatívát kell választani. [5] „A Főváros által engedélyeztetésre benyújtott parti gát terve tehát egyértelműen szembemegy az EU vízkeretirányelvével, hiszen a parti mobilgát megépítésével romlana a Római-part jelenlegi természetközeli állapota. A parti gát ráadásul 200 méter hosszú szakaszon érint Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet is” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
„A Greenpeace Magyarország a fellebbezésében 11 pontban részletezte a környezetvédelmi engedéllyel kapcsolatos kifogásait. Az engedély nem tartalmaz semmiféle konkrétumot a kivágandó fák számára és helyére vonatkozóan, és nem veszi komolyan a mobilgát megépítésének várható egyéb ökológiai hatásait sem. Pedig tudvalevő, hogy a római-parti őshonos ártéri galériaerdőt és a Dunával érintkező kavicsos partszakaszt a parti mobilgát gyakorlatilag megsemmisítené [6]” – nyilatkozta Gadó György Pál, a Greenpeace Magyarország zöldterületkampány-felelőse.
„A Nemzeti Ökológiai Hálózat ökológiai folyosóként jelöli ki a Római-partot. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi törvény szerint [7] az ökológiai folyosók fennmaradását és zavartalan működését a hatósági eljárás során mindig vizsgálni kell. Ezt a kötelezettséget azonban figyelmen kívül hagyta az engedélyt kiadó elsőfokú hatóság” – tette hozzá Újszászi Györgyi, a Védegylet főtitkára.
A környezetvédelmi engedély kihirdetésének másnapján, 2017. október 18-án a Fővárosi Közgyűlés hatályon kívül helyezte a Csillaghegyi-öblözet Duna-part menti nyomvonalra építendő árvízvédelmi gátjáról szóló 229/2017. IV.05. Kgy. határozatát, és egyúttal kimondta, hogy a létesítmény a hullámtérben egy később meghatározott nyomvonalra kerül. [8] Olyan létesítményre nem kérhető környezetvédelmi engedély, melynek helye pontosan nem ismert, tehát a kérelem okafogyottá vált.
A fentiek alapján a zöld szervezetek a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére vonatkozó, a parti mobilgát nyomvonalára kiadott környezetvédelmi engedély részleges megsemmisítését kérik a Pest Megyei Kormányhivataltól. [2]
Jegyzetek:
[1] https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/sets/72157685870855844
[2] https://www.greenpeace.org/hungary/PageFiles/770485/romai_fellebbezes.pdf
[3] ÓBVSZ 32§ (7): „A Római part és a Kossuth Lajos üdülőpart árvízvédelmi töltéssel nem védett partszakaszán a partmenti fás ligeteket, galériaerdőket meg kell óvni. A partrendezés során előnyben kell részesíteni a partvédelem biológiai és kertészeti eszközökkel való megvalósítását.” http://obvsz.obuda.hu/wp-content/uploads/2016/01/OBVSZ_2015_december.pdf
[4] 314/2005. Kormányrendelet 10. § (1)
[5] A hazánkra is kötelező EU-s vízkeretirányelv kimondja: egy folyó ökológiai állapotát lerontó műszaki beavatkozás csak indokolt esetben, és jelentős társadalmi haszon esetén fogadható el, hangsúlyozva, hogy ha az elengedhetetlen beavatkozásra léteznek műszaki alternatívák, akkor azok közül az ökológiai szempontokat jobban figyelembevevőt kell megvalósítani. A beterjesztett javaslat ezt nem teljesíti. http://www.euvki.hu/
[6] A kavicsos föveny nemcsak egy védett kérészfaj, a dunavirág lárváinak élőhelye, de egyúttal halbölcső és vízimadarak táplálkozóhelye is. A parti mobilgát várható ökológiai hatásairól ld. Bővebben: http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/170405_romaipart/kv/
[7] Az ökológiai folyosókról szóló 2003. évi XXVI. törvény 18. §
[8] http://budapest.hu/Lapok/2017/fovarosi-kozgyules-a-hullamterben-epul-a-csillaghegyi-oblozet-arvizvedelmi-muve-kesobb-pontositjak-a-nyomvonalat.aspx
supporter
