A Magyar Helsinki Bizottság bírósághoz fordult a „Nemzeti Konzultációban” található félrevezető, a valós tényeket hamis színben feltüntető állítások miatt. Azt kéri a bíróságtól, állapítsa meg, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda által minden háztartáshoz eljuttatni kívánt „nemzeti konzultációs kérdőívében” szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogait. A civil jogvédők az is kérik, hogy a kormányszerv közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen kétmillió forint sérelmi díjat.
A kormánykiadvány 5. kérdéséhez fűzött magyarázata szerint „Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy »aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása«.”
Csakhogy a Helsinki Bizottság soha nem szorgalmazta a „migránsok” vagy „bevándorlók” bűntetteinek enyhébb megítélését. Mindig is kiállt a jogegyenlőség mellett. A kérdőívben szereplő megcsonkított idézet az ún. határzáras bűncselekmények 2015 szeptemberében történt bevezetése előtt született szakmai anyagból való, amely elsősorban a genfi menekültügyi egyezményre támaszkodva bírálta a tervezett rendelkezéseket. „Az Európai Unió bíróságának gyakorlata alapján aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása. A büntetőjogi eszközöket, különösen a szabadságvesztést csak akkor lehet »bevetni«, ha egy személyt már kiutasítottak, azonban az új szabályozás szerint a menekülők már a határzár megsértésével bűncselekményt követnek el.”
A kormánykiadványban szereplő mondatcsonk a Kabinetiroda kiegészítésével azt a hamis látszatot kelti, mintha a Helsinki Bizottság a magyar állampolgárokkal szemben, sőt rovásukra valamiféle előnyhöz, privilégiumhoz akarná juttatni bármelyik „migránst, bevándorlót” bármely bűncselekmény törvény előtti megítélésénél. Erről szó sincs. A Helsinki Bizottság egy fontos szakmai vitában foglalt állást, amely arról szól, hogy büntethető legyen-e a menedékkérők szabálytalan határátlépése.
Ráadásul korábban hosszú éveken át a magyar állam is a Helsinki Bizottsággal azonos álláspontra helyezkedett, és – összhangban a genfi egyezménnyel, amely kifejezetten tiltja a menekültek, menedékkérők szankcionálását a jogellenes belépés miatt – 2015-ig nem büntette a papírok nélkül szabálytalanul érkezőket, amennyiben menedékjogot kértek. Sőt egy időben még azokat sem, akik hamis papírokkal léptek be, de kiderült róluk, hogy üldözöttek. Az ő esetükben a menedékjogi eljárás alatt felfüggesztették a büntetőeljárást, hiszen egy menekülőtől nem várható el, hogy élete, szabadsága és testi épsége érdekében ne próbáljon meg akár hamis papírokkal biztonságos helyre jutni.
A kérdőív 5. pontja a Helsinki Bizottságnak egy speciális helyzetre vonatkozó szakmai álláspontját hamisan általános álláspontként definiálja. Ez a hamis látszat sérti a 28 éve működő jogvédő egyesület jó hírnevét.
