Akár 150-200 ezer munkavállaló is hiányozhat a hazai piacról jelenleg – Az MGYOSZ Miskolcon tárgyalt a szakképzés megújításáról
A szakképző iskolák nem tudják követni a valós igényeket, ráadásul csak a gyengébb képességű diákok jelentkeznek ezekbe
Az egyre növekvő hazai munkaerőhiány már nemzetgazdasági problémákat okoz. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a hazai szakképzési rendszer megújításában látja az egyik legkomolyabb lehetőséget a kihívás hosszútávú kezelésére. A szervezet egy országos, minden megyére kiterjedő eseménysorozatot rendez idén ősszel, hogy meghallgassa és összegezze a jelenlegi szakképzési rendszer problémáit és az érintettek (munkaadók, munkavállalók, önkormányzati képviselők, a szakképzéssel foglalkozó intézmények vezetői) bevonásával közös megoldásokat találjon. A mostani alkalommal Miskolc városában került sor a többoldalú egyeztetésre.
A minőségi szakképzés és a munkaerőpiaci helyzet javítása elengedhetetlen a gazdaság versenyképességének növeléséhez, a bérek felzárkóztatásához. Ennek egyik feltétele az érdekeltekkel folytatott párbeszéd és az eredményes együttműködés. Ennek elősegítése érdekében az eseménysorozat részeként Miskolc városában is tartottak egy eseményt, melynek keretében Sallai László polgármesteri biztos tájékoztatta a helyi munkaadókat és a szakképzéssel foglalkozó intézmények vezetőit, a regionális munkaerőpiac és a szakképzés helyzetéről, illetve a városvezetés témához kapcsolódó terveiről. Elmondása alapján a témában a városban lévő munkaadók és a szakképző intézmények által elkészült egy úgynevezett problémagyűjtemény, mely többek között a következő elemeket tartalmazza: a pályaorientáció nem megoldott, iskolai marketing működik helyette, a szakképző iskolák struktúrája nem követi és emiatt nem is tudja jól kiszolgálni a munkaerő-piaci igényeket, súlyos probléma továbbá az alapkompetenciák hiánya a diákok körében, illetve a szakképző intézmények állapota sem megfelelő sok esetben. Az oktatási intézmények részéről kifejtésre került, hogy a szakképzésbe kerülő diákok a legtöbb esetben eleve a gyengébb képességgel rendelkezők a korosztályon belül. Probléma továbbá szerintük, hogy a kerettanterv adott, attól nem térhetnek el, ráadásul a pályaorientációt már az általános iskolában sokkal aktívabban kellene szervezni. Ehhez illeszkedhetne szerintük a diákok kompetenciájának mérése, elemzése, és ez alapján szakma-ajánlások elkészítése. A vállalati oldal kifejtette, hogy egyre nehezebb versenyképes tudással rendelkező munkaerőt találni, ráadásul sok esetben a meglévő dolgozók is inkább elmennek betegállományba, amíg idénymunkát tudnak végezni, hiszen így anyagilag jobban járnak. Az esemény során Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke bemutatta a munkaerőhiány kezelésének lehetséges eszközeit.
Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke a Miskolc városában rendezett eseményen elmondta: „A szakképzett munkaerő hiánya egyre nagyobb gondot jelet a magyar gazdaság minden ágazata számára. Az MGYOSZ becslései, illetve a hazai vállalatvezetők visszajelzései alapján jelenleg mintegy 150-200 ezer új munkaerő hiányzik a piacról. A fiatal generációk mobilitási hajlandósága jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban, gyorsul a munkavállalási célú elvándorlás, különös tekintettel a szakképzett és egyetemi végzettséggel rendelkező munkavállalók esetén. Ugyanakkor a gazdaság bővülésével egyre nő a munkaerőszükséglet hazánkban.”
A szakképzés helyzetének és megítélésének javítása az egész országra kiterjedő kérdés, de megyei szinten is jól láthatóak a problémák. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például az elmúlt 6 év alatt 33%-kal esett a szakközépiskolai tanulók száma: míg 2011-ben közel 10500 diák vett részt szakképzésben, ez a szám jelenleg 7000 körüli csupán. A munkaerőhiány ezzel párhuzamosan nőtt a megyében: az azonos időszakban a kezdeti, 5150 körüli betöltetlen álláshely száma, idén nyárra már majdnem elérte a 7100-at a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint.
A munkaerőpiaci helyzet javítása érdekében, a szakképzési rendszerre is vonatkozóan az MGYOSZ egy komplex javaslatcsomagot dolgozott ki, melynek néhány fontosabb eleme a következő:
• A bérszínvonal, a reálbérek differenciált emelése szükséges – jogszabályi beavatkozás helyett tárgyalásos úton, piaci alapú munkáltatói döntésekkel.
• Csökkenteni kell az adóéket és a munkáltatói terheket, hogy a rosszabb helyzetben lévő vállalkozások is képesek legyenek a béremelésre.
• Mérsékelni kell a munkavállalási célú elvándorlást, melynek alapfeltétele a tisztességes megélhetést nyújtó munkahelyek, magas színvonalú képzések és szakképzés biztosítása a fiatal generációk számára.
• Élénkíteni kell a belföldi regionális mobilitást.
• A vállalati szféra által meghatározott kimeneti paraméterekkel működő át- és továbbképzésekre kell helyezni a hangsúlyt az aktív munka-erőpiaci eszközök között.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége – annak érdekében, hogy teljes képet kapjon a hazai szakoktatásban felmerülő problémákról – párbeszédet kezdeményezett a szakképzésben résztvevő fiatalokkal. A szövetség Magyarósi Csaba, youtube vlogger közreműködésével felhívást tett közzé a Youtube-on és az MGYOSZ Facebook oldalán, melyben a szakképzésben résztvevő diákokat arra kérik, osszák meg tapasztalataikat a Szövetséggel.
