Teljesen természetes és normális, hogy Magyarország és Románia közösen lép fel az ukrán oktatási törvény módosítása ügyében – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői kolozsvári látogatásáról telefonon beszámolva az MTI-nek.
A tárcavezető kiemelte: a törvénymódosítás ellentétes az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodással, amelynek aláírását Magyarország és Románia támogatta, így a két ország most „hátba szúrásnak” tekinti a történteket. Komoly veszélyt jelent, hogy jelenleg a nyelvtörvény és az állampolgársági törvény módosítása is az ukrán parlament előtt van – közölte. Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország abban érdekelt, hogy stratégiai kapcsolat jöjjön létre és maradjon fenn Romániával, hiszen „sokkal jobb közös sikertörténeteket építeni, mint konfliktusokat kezelni”. Emlékeztetett: hiába kérte mindkét ország többször is Ukrajnát, hogy ne fogadja el az oktatási törvény módosítását, mégis megtették, holott az súlyosan sérti a kisebbségek jogait. Több mint félmillió magyar és román él Ukrajnában, ezért is lépnek fel közösen az ügyben – közölte. Úgy vélte, az ukrán törvény ellentétes az ország alkotmányával is, egyes kisebbségeknek több jogot biztosít, mint másoknak. A nyelvtörvényt illetően pedig közölte: ha a kijevi parlament elfogadná azt úgy, ahogy a törvényhozás kulturális bizottsága már megtette, akkor jelentősen csökkennének a magyar és a román kisebbség anyanyelvhasználati lehetőségei. Azért is fontos, hogy most a két ország közösen lép fel az oktatási törvény ügyében, mert ezzel világos jelzést küldhetnek, hogy az ukrán parlament az előtte fekvő jogszabályokat ne fogadja el, mert azzal még tovább csorbítanák a kisebbségek jogait – fűzte hozzá. Szijjártó Péter megjegyezte: az elmúlt két és fél hónapban már harmadszor tartott kétoldalú találkozót Teodor Melescanu román külügyminiszterrel, de „ez így normális”. Magyarország és Románia két olyan szomszédos ország, amelyek sok szállal kötődnek egymáshoz a kisebbségek által és fontos gazdasági partnerek is – tette hozzá. Mint mondta, román kollégájával egyetértettek abban, hogy nemzeti kisebbségeikre a kétoldalú kapcsolatokban erőforrásként kell tekinteni. Szijjártó Péter kitért rá: remélhetőleg a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyét sikerül megnyugtatóan rendezni, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a katolikus egyház és a román kormánykoalíció együttműködése záros határidőn belül valóban megoldódja ezt a helyzetet. Közölte: 2020-ra egyről kettőre növelik a két ország közötti autópálya-összeköttetések számát, de ennél „sokkal inkább összekötöttnek” kellene lennie a két országnak, ezért remélhetőleg a tíz jelenleg csak hétvégenként üzemelő határátkelőből is mielőbb minél több folyamatosan nyitva lesz. Európában a közlekedési fejlesztések ma már alapvetően a gyorsvasúti fejlesztéseket jelentik, ezért támogatják a Budapest és Kolozsvár közötti gyorsvasút kiépítésének tervét, és ez az első szakasza lehet a két ország fővárosa közötti gyorsvasúti összeköttetésnek – mondta. A tárcavezető elmondta: jó hír az energiabiztonság szempontjából, hogy a rendszerüzemeltetők egyetértése alapján 2019-ben már jelentős mértékű földgáz szállítására nyílik lehetőség Románia felől Magyarországra, 2022-re pedig 4,4 milliárd köbméter gázforgalmazás válik lehetővé a két ország között. (MTI)
