Az Európai Bíróság elutasította a magyar és a szlovák keresetet
Bajnok Artúr, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel/Luxembourg, 2017. szeptember 6., szerda (MTI) – Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet – ismertette szerdai ítéletét a luxembourgi székhelyű bírói testület.
„A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – írták a tizenöt fős nagytanács ítéletét részletező közleményben, hozzátéve, hogy a kvóták „hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.
Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.
A magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat vagy legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozott, hogy a „határozatból hiányzik a felhatalmazás”, azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.
Az Európai Bíróság mindenekelőtt kimondta: a megtámadott határozat elfogadása így is jogszerű volt; az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, amennyiben határozott időre szólnak és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosításával, és ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, és ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra.
Ugyan a határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, ezekről megfelelő módon tájékoztatták az Európai Parlamentet, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig nem volt köteles egyhangú szavazásra, mert a módosított tervezetet a brüsszeli testület közreműködésével hagyták jóvá – közölték.
A bíróság emellett megállapította, hogy a tanácsi határozat a felperesek érvelésével szemben nem olyan intézkedés, amely „nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy hozzájáruljon célkitűzésének eléréséhez”, azaz Görögország és Olaszország terheinek mérsékléséhez.
Mint írták, a tanácsi döntést a meghozatalának időpontjában fennálló helyzet, és nem a hatékonysági fokára vonatkozó visszamenőleges megfontolások alapján kell megítélni, utóbbiak tükrében pedig nem kérdőjelezhető meg a határozat érvényessége.
Ebben az összefüggésben a bíróság megjegyezte: „a végrehajtott áthelyezések alacsony számát olyan tényezők összessége magyarázhatja, amelyeket a tanács ezen határozat elfogadásakor nem láthatott előre, például egyes tagállamok együttműködésének a hiányát”.
Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs kérdésekért felelős tagja a Twitteren közzétett rövid üzenetében azt írta, hogy az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes.
„Itt az idő, hogy egységesen munkához lássunk, és maradéktalanul megvalósuljon a szolidaritás” – tette hozzá a görög politikus.
