Alonsóék örömmel fogadták a visszatérésre készülő Kubicát Monzában

Az Olasz Nagydíj évről évre nagy találka helye az aktuális F1-es mezőny mellett mind a korábbi pilótáknak, mind a filmsztároknak és egyéb sportágak kiválóságainak. Ha egy helyszínt kellene megemlíteni, ahol szinte a világon mindenki örömmel jelenik meg, az biztosan Monza. Idén mégis kisebb meglepetésnek hatott, hogy Robert Kubica civilben kilátogatott a pályára, hogy üdvözölje rég nem látott barátait, hiszen a 2011.-es balesete óta kerülte a nagy nyilvánosságot. A hungaroringi kollektív teszt sikeres teljesítése azonban úgy tűnik, teljesen visszaadta a lengyel önbizalmát, és hát hiányzott már neki az igazi F1-es feeling.
Alonso, Kubica és Massa jó haverok. Ez manapság az egymást pályán és azon kívül is ölő fiatalokat elnézve – gondoljunk a Perez-Ocon párosra, vagy a Toro Rosso, Sauber fiataljaira – már igazán ritkaságszámba megy. Persze, amikor történik egy tragikus baleset, mint szegény Bianchi esetében, akkor szorosabbá válnak kicsit a kötelékek, de ez a legtöbb versenyzőnél hamar elfelejtődik, miután ma minden verejtékükkel meg kell küzdeniük egy-egy F1-es ülésért. A 21. századi rivalizálás nem feltétlen segíti elő a barátkozást, de természetesen nincs is mindenkinek igénye erre, ahogy Lewis Hamilton különc viselkedése is sokszor rávilágít a helyzetre. Alonso, Massa és Kubica azonban még mások, mindannyian az idősebb generációhoz tartoznak, és be kell vallani, hogy fél lábbal inkább már kifelé tartanak a száguldó cirkusz őrült tempóban fiatalodó világából. Kivéve talán azt a Kubicát, aki ralis balesete után hosszú éveken át „hibernálódott”, amiért 32 esztendősen is újra újoncnak érzi magát.
Ami mindenképpen közös hármójukban, hogy mindannyian ezer szállal kötődnek Olaszországhoz, hiszen Felipe Massának a brazil életérzéshez leginkább hasonlító Itália adott otthont, amikor gyerekfejjel Európába költözött, de Kubicát is az olasz autósport indította el a csúcsra, amit nem, hogy nem felejt el, de a „Csizma országában” is ragadt. Alonsónak Giancarlo Minardi egykori csapattulajdonos adott először versenylehetőséget a Forma-1-ben, amellett, hogy a szintén talján Flavio Briatore egyengette már akkoriban is az ifjú Fernando karrierjét. Szintén érdekes, hogy így-vagy úgy, de mindhármuknak erősen köze volt a Ferrarihoz, míg Alonso és Massa ugye „majdnem világbajnokok” az Ágaskodó Paripával, addig Kubica ferraris jövője is ott volt már a papíron, amikor jött az álmait széttépő baleset.
Apropó baleset! Mindhárman szembesültek már a kórházi ágyon azzal, hogy a foglalkozásuk közel sem játék. Bár Fernando Alonso tavalyelőtti McLaren-Hondával átélt áramütős tesztje (vagy McLaren-Hondával sokkolt tesztje, ha úgy tetszik) pár hét alatt visszaengedte az autójával nagyon sokáig bizalmatlan kétszeres bajnok spanyolt a mezőnybe, Massa 2009-es hungaroringi balesete hajszál híján a kis brazil életébe került. A lengyelek reménysége azonban túltesz rajtuk is, miután ütközésekben és szerencsétlenségekben abszolút listavezetőnek számít a sportban, hisz a majdnem kezét elvesztő népszerű pilótának a 2011. évi kalandja csupán a pont volt az i-re. Sokan nem tudják, de Robertnek már 2003-ban, az Európai F3-ban töltött szezonja közben is majdnem amputálni kellett a kezét, amikor Lengyelországban egy közúti balesetben súlyos sérüléseket szenvedett. A 2007-es Kanadai Nagydíjon történt horrorisztikus balesetére pedig valószínűleg minden Forma-1-et követő szurkoló emlékszik, amikor az autója hosszú repülés és jó néhány megforgás után darabokban állt meg a pálya szélén.
A Jóisten azonban mindegyiküknél ott volt, ahogy a viareggiói erőnléti központ doktorai és fizioterapeutái is a bázison, csakúgy, mint a versenyhelyszíneken hosszú éveken át. Merthogy ebből a szempontból is megvan a közös vonás. Dr. Riccardo Ceccarelli, az Európában legnagyobbnak számító, a pilóták pszichológiai felkészítésével, koncentrációjavítással és fizikai erőnlétével foglalkozó sportközpont alapítója és vezetője volt az, aki az ezredforduló környékén saját házába fogadta Massát, majd később egyik kiváló trénerét, Matteo Orsit adta a brazil mellé, aki a különböző pályákon dolgozott a ma már 36 éves pilótával a ferraris korszaktól egészen az idei évig. Alonso is megfordult jó néhányszor Viareggióban, és „az ő embere”, Edoardo Bendinelli nem csupán a személyi edzője maradt, de idővel a spanyol matador sógorává is vált! Mit nem produkál az élet! Kubica rokonnal ugyan nem bővült, de ő is elég széleskörű szolgáltatásban részesült incidensei révén, a krakkóit pedig maga, az őt már egyszer 2003-as balesete után „összerakó” Dr. Ceccarelli követte a világban egy ideig.
Ennyi közös pont után talán nem véletlen, hogy Kubica távolléte ellenére is tart a barátság egykori pilótatársaival. Alonso mindig is elismerte és hangoztatta a lengyel fantasztikus tehetségét, bár arról nem szól a fáma, hogy a jóhangulatú kártyapartikon és egyéb összecsapásokon melyikük volt a jobb… Gyanítom Fernando! Most felhördülhetnének páran, hogy de hát Alonso és Massa kapcsolata aligha őszinte a ferraris évek után, de ahogy a Renault-s időkből Giancarlo Fisichella, úgy Felipe is elmondta, hogy a csapatban kialakult helyzeteket soha nem a spanyol idézte elő (közvetve), és soha nem is személyeskedett. Csak valószínűleg jobban keverte a kártyapaklit! Tudta, hogyan kell maga mellé állítani az embereket. A Williams pilótájával pedig igazából nem is lehet senkinek rosszban lenni. Aztán, hogy ez a trió jövőre együtt lehet-e még egyszer a Forma-1-ben, nagy kérdés, de egy biztos, van, amit még meg tudnának tanítani a fiatalságnak!
Farkas Lívia