Szakítottak a sajóbábonyiak a korábbi hagyományokkal hiszen a városnap már nem csak egy napból áll, hanem egy programsorozat része. Szerdán egy kiváló festőművész kiállításával nyitották meg a városnapi programsorozatukat.
Ezt követően csütörtökön a már jól bevált termés bemutatóval bővítették a program kínálatot. A Tájház csűrjében a Sajóbábonyi Kertbarátkör Egyesület közreműködésével a helyi gazdák és gazdasszonyok mutathatják meg idei szorgos munkájuk gyümölcsét.
Az idei év újabb színfoltja a tájház udvarán életre hívott úgynevezett városnapi ráhangoló, amellyel a régi hagyományok felelevenítése volt a cél.
Az idei éven először utcabált is tartottak, a tűzijáték után illetve a színpadnál elhelyezett urnában leadhatják a Sajóbábonyiak a szavazataikat arra, hogy kit szeretnének látni a jövő évi városnapi rendezvényen.
Minden korosztály számára kikapcsolódást biztosítottak, úgy hogy megőrizve a hagyományokat de újszerű és változatos programokat is kínálnak.
Dr. Szilva István, a település polgármestere köszöntőbeszédében a következőt mondta: „Azt szokták mondani, hogy kétféle ember van. A feléig töltött pohárra az egyikfajta azt mondja, hogy félig tele van, a másik pedig azt, hogy félig üres. Mi, magyarok, többnyire az utóbbi fajtába tartozunk. Arra tanított minket a történelem, hogy ne legyünk túl optimisták, mert a végén még jön valaki, és kiissza a poharunkból a maradékot is.
Mégis azt mondom, hogy mi, sajóbábonyiak, legyünk kicsit derűlátóbbak. Van ugyanis okunk rá. Itt élünk a világ egyik leggyönyörűbb vidékén, amit őseink és elődeink sok ezer éve művelnek már meg, és ahol a mai napig egy összetartó, építő közösség él. Nekünk nem kell félnünk a jövőtől, mert a föld mindig ad enni annak, aki tud bánni vele.
2009 óta immár nyolcadik alkalommal érkeztünk el ehhez a naphoz, amikor a közösség összegyűlhet egy városnap keretében egy kis lazításra, egy kis szórakozásra, amikor – legalábbis egy rövid kis időre – , nem kell foglalkozni a mindennapok problémájával.
Ezzel a nappal szeretnénk kedveskedni minden olyan sajóbábonyi lakosnak, akik szívükön viselik településünk sorsát. Megérdemlik, hogy jól érezzék magukat, kikapcsolódjanak, hisz ki így, ki úgy tesz azért, hogy a település szépüljön, fejlődjön, jobbá váljon.”
