Szijjártó: Több százan haltak meg terrortámadásokban Európában. Meg kell védenünk magunkat.

„Itt az ideje, hogy a politikai korrektséget és a képmutatást feladva Európa keleti és nyugati fele elkezdjen együttdolgozni a terrorfenyegetéssel szemben, hogy Európát meg tudjuk védeni” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagországainak Ausztriában zajló informális külügyminiszteri találkozóján az MTI-nek kedden. Hangsúlyozta: Európa történetében most éljük meg a legsúlyosabb terrorfenyegetettséget, amely az európai politikában elkövetett számos hibának a következménye. „Ezek közül a legsúlyosabb, hogy egy képmutató és alkalmatlan bevándorlási politika okán 1,5 millióan érkeztek a kontinensre mindenféle ellenőrzés vagy azonosítás nélkül” – szögezte le a miniszter az MTI-nek adott interjújában. Felidézte: a 2015-ös párizsi terrortámadás óta Európában 15 jelentős terrorcselekményt követtek el, ezek 315 halálos áldozattal jártak és mintegy ezren sebesültek meg. „Ideje lenne, hogy az európai intézmények Brüsszelben is végre valós kérdésekkel foglalkozzanak, valós problémákkal szemben harcoljanak, így elkezdjék kezelni a terrorfenyegetettséget is” – hangsúlyozta. Szijjártó Péter az interjúban kiemelte: az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet visszaszorulásával előtérbe kerülnek új harcmodorok, amelyek miatt a terrorfenyegetettség még súlyosabbá válik és még súlyosabb kihívásokkal kell szembesülni. Példaként említette a magányos elkövetők toborzását, az alvósejtek aktiválását, valamint a vegyi vagy biológiai fegyverek bevetését. A miniszter tájékoztatása szerint az Iszlám Állam kötelékében lévő 11 ezer idegen harcos közül 2500-an uniós állampolgárok. „Így az IÁ visszaszorulásával sajnos reális, hogy ezek az emberek vissza fognak térni Európába, ami a veszély egy egészen új minőségét jelenti” – fogalmazott. Úgy vélte: ezért mindent el kell követni annak érdekében, hogy megvédjük Európát „az új, minden korábbinál súlyosabb” fenyegetéstől, amihez pedig álláspontja szerint szükség van a kontinens keleti és nyugati felének „kulturált együttműködésére”. A miniszter emlékeztetett: korábban az EBESZ-t azért hozták létre, hogy Kelet és Nyugat ezen a platformon belül „kulturáltan” tudjon összefogni. „Még sohasem volt erre az együttműködésre ilyen nagy szükség” – húzta alá. A Bécs melletti Mauerbachban kedden az EBESZ-tagországok mintegy harminc minisztere találkozik, hogy szót ejtsen az EBESZ lefedte térségben uralkodó konfliktusokról, a migrációról, a terrorizmusról, az emberi jogokról, a jogállamiságról és a demokráciáról. (MTI)