Szijjártó: kezdődjenek tárgyalások az Egyesült Államokkal a párizsi klímamegállapodásról

Magyarország határozottan szorgalmazza, hogy az amerikai elnök folyamatos kritizálása és támadása helyett a nemzetközi közösség kezdjen tárgyalásokat az Egyesült Államokkal arról, milyen kötelezettségek mentén lenne hajlandó legalább részben részt venni a párizsi klímamegállapodásban – közölte csütörtökön az MTI-vel telefonon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető ezt az álláspontot fejti ki az Európai Unió Sarkköri Konferenciáján, amely csütörtök délután kezdődik a finnországi Oulu városában. Szijjártó Péter szerint „adottságként” kell felfogni Donald Trump amerikai elnök bejelentését, hogy országa kilép a párizsi klímaegyezményből „Hiába a kritikaáradat, az Egyesült Államok elnöke nem fogja visszavonni ezt a döntését. Most már pragmatikusan és realistán kell hozzáállnunk ehhez, és azt a kérdést kell feltennünk, hogy a jelenlegi körülmények között hogyan lehet elérni a legjobb eredményt a párizsi klímamegállapodás vonatkozásában” – mondta Szijjártó Péter, aki szerint meg kell indítani a tárgyalásokat az amerikai kötelezettségekről. „Ezért azt szorgalmazzuk, hogy halljuk meg az amerikai elnök mondatának második felét is, jelesül, hogy kilépnek ugyan az egyezményből, de készek a kötelezettségek újratárgyalására” – mondta a miniszter. Az amerikai kötelezettségekről meg kell kezdeni a tárgyalásokat, tekintettel arra, hogy sokkal jobb, ha az amerikaiak „legalább részben vállalják a korábban vállalt kötelezettségeket, s legalább részben benne vannak, mintha egyáltalán nem vesznek benne részt”. A miniszter arról is beszélni fog a konferencián, hogy az északi sarkkörön túl zajló történések rendkívül súlyos gazdasági, energetikai, biztonsági és környezetvédelmi hatással vannak egész Európára. Egyes előrejelzések szerint nem kizárt, hogy 20-40 éven belül a teljes jégtakaró el fog tűnni az északi sarkkörön túli területről, aminek nagyon komoly hatásai lesznek. Ez esetben a kereskedelmi útvonalak teljesen átalakulnak, s a Távol-Keletről sokkal egyszerűbb, gyorsabb és rövidebb lesz a Jeges-tengeren át, Oroszország északi partjainál szállítani a termékeket Európába, a jelenlegi, Szuezi-csatornán át vezető kerülőút helyett. Másodsorban – folytatta Szijjártó Péter – a Jeges-tenger alatt van különböző mérések szerint a világ kőolajkészletének 13, földgázkészletének pedig mintegy 30 százaléka, s ha lehetőség adódik ennek a kitermelésére, attól nyilvánvalóan egész Európa energiabiztonsági helyzete is megváltozna. A külgazdasági és külügyminiszter szerint éppen ezért meg is indult a vita az északi területek birtoklásáért, aminek nagyon komoly biztonsági hatása lehet. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a környezetvédelmi hatásokat is kezelni kell, amire eddig a legjobb eszköznek a párizsi klímamegállapodás bizonyult, és nem véletlen, hogy Magyarország az uniós országok közül elsőként ratifikálta. Szijjártó Péter a konferencia előtt tárgyal Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel az EU bővítési folyamatának felpörgetéséről. „Magyarország élenjáró támogatója a nyugat-balkáni országok integrációs folyamatának, és a visegrádi négyek soros elnökeként egyik prioritása a térségbeli országok integrációjának a támogatása és felgyorsítása lesz” – mondta Szijjártó Péter, aki szerint Európa gazdasági és biztonságpolitikai érdeke is azt diktálja, hogy a Nyugat-Balkán minél előbb integrálódjon az Európai Unióba. A magyar külgazdasági és külügyminiszter a nap folyamán kétoldalú tárgyalásokat folytat Ouluban mások mellett Frank Bakke-Jensen norvég EU-ügyi miniszterrel, Suka Frederiksen grönlandi és Timos Soini finn külügyminiszterrel. (MTI)