A Greenpeace elítéli Donald Trump, az Egyesült Államok elnökének döntését, mely szerint az USA kilép a történelmi jelentőségű párizsi klímamegállapodásból. A lépés nem lehetetleníti el a világ többi országának kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseit és a megújuló energiák terjedését. Az éghajlatvédelmi egyezményből való kihátrálás ugyanakkor gazdasági hátrányokat okozhat az Egyesült Államok számára.
Az USA elnöke saját választói akaratával is szembemegy azzal, hogy kilép a klímaegyezményből. [1] Továbbá számos amerikai állam és város is jelezte, hogy jogi úton fog tiltakozni, ha az USA kilép az éghajlatvédelmi megálladodásból. [2]
A párizsi megállapodás sorsát azonban nem pecsételi meg az USA kilépése. A globális kibocsátások 87%-a még így is a megegyezés keretein belül marad, tehát a többi országnak (régiónak, városnak, cégeknek, egyéneknek) továbbra is óriási a felelőssége a kibocsátáscsökkentésben.
A világ vezető országai már jelezték, hogy nem torpannak meg az USA pálfordulásának következtében. Az EU, [3] Kína, [4] Kanada [5] és India [6] vezetői is úgy nyilatkoztak, hogy a párizsi megállapodás számukra sérthetetlen, és tovább haladnak az alacsony kibocsátású gazdaság felé.
Nemcsak a párizsi kötelezettségvállalások hajtják ezeket a folyamatokat. A megújulók egyre inkább versenyképesek, sok helyen olcsóbbak a fosszilis energiáknál [7], míg a klímaváltozás következményei nem várt kiadásokat fognak jelenteni. Az Egyesült Államoknak ezért gazdasági érdeke is lenne, hogy minél hamarabb konkrét intézkedések szülessenek az éghajlatvédelem érdekében. [8]
„Közel 200 ország vállalkozott az éghajlati válság elleni fellépésre Párizsban, egyetlen ország hátrált ki, miközben az összes többi egyre elkötelezettebb a klímavédelem iránt. A klímaváltozás elleni harc nem politikai vagy jogi vita, hanem túlélés kérdése, és morális kötelesség is, mellyel az embereknek és a bolygónak tartozunk” – nyilatkozta Bozsó Brigitta, a Greenpeace Magyarország klímakampány-felelőse.
Az országok kibocsátásait elemző legfrissebb ENSZ-jelentés szerint [9] 2020-ig komoly kibocsátáscsökkentésekbe kell kezdenünk ahhoz, hogy súlyos katasztrófától mentsük meg az emberiséget. Hazánknak is van erre jócskán lehetősége: épületállományunk például Európában a legpazarlóbbak között van, [10] az energiaigényünk csökkentése egyszerre gazdasági és társadalmi érdek is. Az energiahatékonyság növelése mellett a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és a szélenergia ambiciózus alkalmazásával Magyarország is a progresszív, a kibocsátásaikat gyorsan csökkentő országok csoportjába tartozhatna.
