Törpevíziló (Choeropsis liberiensis) született a Nyíregyházi Állatparkban, az utódot kedden mutatták be a nyírségi megyeszékhely látványosságában.
A Nyíregyházi Állatpark új, kéthetes törpevízilova (Choeropsis liberiensis) 2017. április 25-én. MTI Fotó: Balázs Attila
A több mint 11 kilogramm súlyú, kéthetes bika jól viselte élete első általános orvosi vizsgálatát. Az állat születése különlegességnek számít, mivel tavaly mindössze tizenkilenc egyed jött világra a világ állatkertjeiben, ráadásul hím ivarú utód ritkábban születik, mint nőstény – mondta el Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark szóvivője, osztályvezetője az MTI-nek.
A törpevízilovat az Európai Állatkertek és Akvárium Szövetsége tenyészprogram keretében szaporítja, melyhez a Nyíregyházi Állatpark 2006-ban csatlakozott. Jelenleg a Dániából érkezett apa, a korábban egy francia állatkertben élő nőstény és az utóda él a kertben. A nyíregyházi látványosságban egyébként harmadik alkalommal született törpevíziló, a 2011-ben és a 2015-ben született utódok már egy másik állatkertben élnek.
A 18 éves, Broutille-nak keresztelt anyaállat naponta négy-öt alkalommal szoptatja a 190 nap után világra jött kicsinyét, aki 2-4 hónapos korában kezd el szilárd táplálékot fogyasztani, ami szénából, zöldség- és gyümölcsfélékből áll majd.
A faj a nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) kisméretű rokona, Nyugat-Afrika esőerdeiben és mocsaraiban őshonos. Míg a nílusi vízilovat már az ókorban is ismerték, a törpevíziló az egyik legkésőbb, a 19. század végén felfedezett nagytestű emlősfaj. Ennek az az oka, hogy rejtett életmódot folytató, félénk állat és a fehér ember által nem járt nyugat-afrikai esőerdők mélyén él.
A természetben a hímek és a nőstények csak ritkán találkoznak egymással, a hímek három, míg a nőstények 3-5 évesen válnak ivaréretté, valamint 31 éves korukig fogamzóképesek. Születésük után a kis vízilovakat néhány napig elfektetik, elrejtik az anyák, akkor is ott maradnak, ha az anyjuk otthagyja őket.
Az utódok 4-6 hetes korukban tanulnak meg úszni, hat hónapos korukig az anyjukkal maradnak. Az első hónapokban a borjak akár napi negyed kilogrammot is gyarapodhatnak.
Napjainkban alig kétezer egyed él a természetben, az állatfajt élőhelyeinek csökkenése és a vadászat egyaránt veszélyezteti. A világ állatkertjeiben kevesebb mint kétszáz egyedet tartanak számon, melyből százhúsz Európában él.
Forrás: MTI
