„Mára eljutottunk arra a szintre, hogy az emberi tevékenység káros mellékhatásai már nem csak egy-egy település, iparvidék környezetére vannak hatással, hanem egész régiók éghajlatára és az általános felmelegedésen keresztül a Föld klímájára” – adta meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei éghajlatváltozási konferencia alaphangját Török Dezső, a megyei közgyűlés elnöke.
A KEHOP keretében pályázatot nyert a megyei önkormányzat, amely keretében elkészítik a megyei klímastratégiát és a megvalósítást segítő szemléletformáló tevékenységet indítottak. Ennek keretében rendezték meg a megyei éghajlatváltozási konferenciát csütörtökön a Megyeházán.
Köszöntőjében Török Dezső emlékeztetett rá, hogy jelenleg az üvegházhatású gázok kibocsátása jelenti a legnagyobb gondot, amely hozzájárul a Föld hőmérsékletének az emelkedéséhez. A globális probléma globális fellépést igényel, de ebben mindenkinek meg van a saját felelőssége. Egyrészt mindent el kell követni a környezet terhelésének a csökkentése érdekében, másrészt felkészülni a klímaváltozás káros hatásainak a kivédésére. Ehhez először is pontos diagnózisra, majd erre épülő cselekvési tervre, stratégiára van szükségünk. Ezen dolgoznak a szakemberek. „Fontosnak tartom, hogy nem csak a problémákkal szembesülünk a konferencián, hanem létező, megyei, jó gyakorlatokkal is megismerkedhetünk. Nem szégyen egymástól tanulni. Ellesni, ami jól megy – ajánlotta a résztvevőknek a közgyűlés elnöke.
Ezt követően a konzorciumi partner vezetője, dr. Fancsik Tamás, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet igazgatója mondott köszöntőt. Mint megjegyezte a projekt eljutott a valódi cselekvés stádiumába. A mostani, hirtelen időjárásváltozásra is utalva kiemelte a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás fontosságát. Az egymásra épülő települési, megyei, országos szintű stratégiának megoldási javaslatokat is adni kell a klímaváltozással kapcsolatos időjárási szélsőségek elleni védekezésre, alkalmazkodásra. A károsanyag kibocsátás és klímaváltozás okozta kedvezőtlen hatások miatt erre nagy szükség van.
Dr. Radvánszky Bertalan, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klímapolitikai referense emlékeztetett előadásában, hogy az ipari forradalom óta bekövetkezett nagy felmelegedésben jelentős szerepe van az emberi tevékenységnek. Ez a folyamat egyre erősebb időjárási anomáliákkal jár együtt, a víz körforgása egyre szélsőségesebb. Magyarországon és benne megyénkben is a folyamszabályozások és a városok terjeszkedésének hatására a természeti környezetet felváltotta a társadalmi környezet. Ennek következtében a normális meteorológiai esemény káros hatásai katasztrófát okozhatnak az embereknek. Ezt kell mérsékelni, illetve alkalmazkodni a változó viszonyokhoz, amihez szemléletformálásra van szükség. Ismertette az ezzel kapcsolatos nemzetközi és hazai törekvéseket.
Dr. Jánossy László (Magyar Földtani és Geofizikai Intézet) a klímaváltozással kapcsolatos általános ismeretekről és a közvetlen káros hatásokról értekezett. Szűcs Péter professzor (Miskolci Egyetem) a szélsőséges időjárási viszonyok az ivóvízellátásra gyakorolt lehetséges hatásait ismertette. Vinczéné Telegdi Erzsébet (megyei önkormányzat hivatala) ismertette a KEHOP pályázatot és a célokat. Rideg Adrienn és Taksz Lilla, a konzorciumi partner munkatársai a megyei klímastratégia módszertanáról szólt. Garamvölgyi Attila (Geo- Wendung Zrt. igazgatója) és dr. Nagy József (Bükk-térségi Leader egyesület vidékfejlesztési szakmai igazgatója) egy-egy konkrét, megyénkbeli jó gyakorlatot ismertetett a geotermikus energiában rejlő lehetőségekről, illetve a saját magát megújuló energiával ellátó közösségről.
