Digitális Munkaerőpiac 2017 Konferencia
A magyar vállalkozások és a nemzetgazdaság versenyképessége szempontjából egyre kritikusabb mértékű a digitálisan felkészült munkavállalók hiánya. A becslések szerint a 22 ezer hiányzó informatikus csak a jéghegy csúcsát jelenti: több százezer, digitális értelemben magasan képzett szakemberre volna szükség a digitális gazdaságban.
A globális gazdaságban végbemenő digitalizációs és automatizációs folyamatokra a munkaerőpiacnak is reagálnia kell. A digitális kompetenciák megkerülhetetlenné válnak, így az oktatási rendszer reformja, az elméleti tudáson túl a gyakorlati tapasztalat együttes megszerzése mellett a versenyképes digitális munkahelyek létrehozása is a jelen feladata.
Magyarország kormánya a piaci szereplőkkel és a gazdasági érdekképviseletekkel a Digitális Munkaerőpiac Konferencián jelentette be a Digitális Munkaerő Programot a digitális munkaerőhiány enyhítése érdekében.
Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár kifejtette, hogy a Digitális Munkaerő Program keretén belül a magyar kormány rövidtávon jelentős, előremutató változtatásokat mutat be: bevezetik a rövid ciklusú, munkaerőpiaci igényekre gyorsan reagáló képzési formákat, új célcsoportokat vonnak be a képzésekbe, csökkentik a képzésekbe való belépési korlátokat az e-learning lehetőségek kiterjesztésével a rendszer minden szintjén, továbbá bővítik a tanulói kedvezmények és támogatások körét.
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa elmondta, hogy sajnálatos módon minden mérvadó statisztika szerint zsugorodik az EU világgazdasági súlya, aránya. A legalapvetőbb strukturális problémát az EU-ban az okozza, hogy ugyan létezik egységes belső piaca, egységes gazdasági térség, aközben fontos részterületeken regionális vagy nemzeti piacokra töredezik szét.
Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztosa szerint a jelenleg zajló átmeneti időszak történelmi lehetőséget kínál hazánknak, hogy digitális technológiai és innovációs tudásbázist építsen fel az újraiparosítási folyamathoz. A kormány nemcsak felismerte a digitális munkaerőpiac minden szegmensében érzékelhető munkaerő-hiányt, hanem a digitális munkaerőhiány enyhítése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium egységes cselekvési programot dolgoz ki Digitális Munkaerő Program néven.
A konferencia kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, hogy a versenyképes digitális munkahelyek létrejöttének egyik alapfeltétele, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások döntéshozói ismerjék az infokommunikációs megoldások használatából eredő előnyöket. A legnagyobb problémát az olyan kkv-k fejlesztése jelenti, amelyek be vannak ragadva a megszokott módszereikbe, nem képesek reagálni a jelenlegi kihívásokra.
Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kihangsúlyozta: „A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének egyik kulcskérdése, hogy pontos információkkal rendelkezzenek saját vállalkozásukról, annak működését befolyásoló tényezőkről. Ehhez korszerű informatikai megoldások rutinszerű használata szükséges, mely eszközök kiválasztásában segít a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által életre hívott Modern Vállalkozások Programja.”
Koleszár Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezető IKT tanácsadója szerint a 24. órában vagyunk: „Már ma fel kell készülni arra, hogy a munkahelyek képesek legyenek fogadni a digitálisan képzett munkavállalókat. Ezt támogatja a Modern Vállalkozások Programja is. A digitalizáció miatt bizonyos munkakörök meg fognak szűnni vagy át fognak alakulni, és ami fontos, hogy ezek közül már ma több hiányszakmának számít, például a virtual reality fejlesztő vagy az adatbányász.”
Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadásért felelős cégtársa hozzátette: „A munkaerőhiány behatolt minden iparágba, amit lehet, azt nem emberi munkaerővel fogják megoldani a vállalatok. Azt is látjuk viszont, hogy óriási a szakadék a vállalatok szervezeti és irányítási rendszerében ahhoz képest, hogy mennyire fontosnak tartják a digitalizációt.”
A PwC idei vezérigazgatói felmérése is kimutatta, hogy a szervezetek növekedésének legnagyobb gátja a szakemberhiány, amely ma már szinte minden iparágat elért. Egyik napról a másikra több 10 000 munkavállalót előteremteni nem lehet. Ezért van óriási szerepe a digitalizációnak, automatizációnak. A magyarországi gyártóegységeknek is az automatizáció irányába kell indulniuk a versenyképességük fenntartása érdekében.
A bérezésen, a juttatásokon túl a digitális eszközökkel végzett távmunka lehetősége és a versenyképes munkakörnyezet nyújthat vonzó alternatívát a munkavállalók számára. A vállalkozások fejlődéséhez, stabil növekedéséhez ezért a digitális infrastruktúra kiépítése elengedhetetlen, amihez a Modern Vállalkozások Programja is segítséget nyújt.
