Rally2-ben a Berényi – Pap rally páros a HELL 23. Miskolc Rallye-n az előkelő második helyet tudhatta magáénak a hat gyorsasági után.
Berényi Lacival beszélgetek a nagy túlélő túra után.
Jól sejtem, hogy most az ezüstérem is „aranyosan” csillog számotokra?
– Igazából ebben a mezőnyben az első öt hely valamelyike is igazan előkelő, és az hogy csak eggyel lenne előrébb a listán az pedig kiváló eredmény! Ha meg azt is hozzávesszük, hogy egy igazan nehéz pályán kellett versenyeznünk, akkor azt mondhatom, nem kell szégyenkezni az eredmény miatt.
Ismerős pályák voltak számotokra, de mely szakasz izzasztott meg benneteket a legjobban és miért?
– Érdekes módon a hosszú és legnehezebb pályával nem volt problémánk, de a rövid és ismert pályával igen! Lyukóval nem is foglalkoztunk túl sokat, mert gondoltuk ismerjük es mentünk is mar rajta, de úgy gondolom ez lett a vesztünk. Nem mentünk jól rajta és nem is a várt volt a minősége és az itt összeszedett hátránnyal veszítettük el a versenyt igazán.
A képek alapján rengeteg néző látogatott ki a gyorsokra, és a célceremóniára. Milyen érzés volt végre a „nép” között csapatni?
– Szerencsére rengetegen voltak a pálya szélén, ami a mai internetes világban óriási szó! Mindig boldog vagyok, hogy szeretett sportunk ennyi embert mozgat meg olyan szinten, hogy fizikálisan is ott vannak a pálya szélen!
Egy „új” autóval álltatok rajthoz a versenyen. Mennyire sikerült beülni azt és az Ózd rallyra jó „tesztnek” bizonyult a Miskolc Rally?
– Az ismertségi szintünk nem rossz az autóval. A problémát az jelenti leginkább, hogy számomra új dimenzióban kell vele közlekedni és ezeket a kapukat kell még kinyitnunk!
Ha újra rajtolhatnál, mit tennél másképp ha tehetnéd?
– Mindenképpen működő átbeszélővel rajtolnék el, és Lyukóval többet foglalkoznék.
Második helyen végeztetek egy erős mezőnyben. Mennyire vagy elégedett a teljesítményetekkel?
– Nem lehet okunk panaszra, úgy latom új generáció indult a Rallye2-ben, mely még nem volt ennyire erős amióta ismerem.
Kommentár Farkas Kálmántól:
Már látszik, hogy az oroszlánkörmök élesednek a fiataloknál. Izgalmas versenyek elé nézünk. Ésszel tudtam, hogy mindenki jól oda teszi magát, de nem hittem, hogy ennyire. Imádunk küzdeni, mert így valós sport értékű az abszolút első tíz helyezés. Nem kertelek, kicsit lazán vettük a dolgot, jó magam is. (pld átbeszélő hangosítás hiánya stb.) Ennek ellenére a sok apró hiba miatt a párosunk remekül helyt állt. Büszke vagyok rájuk.
Tanúság:
Kicsit precízebbek leszünk. Jobban felkészülünk. Próbálják Laciék belakni az autót, mintha az oldalbordájuk lenne, úgyis ez a mezőny térbeli legkisebb R2-je. Mondhatnám, váll-vállvetve abszolválják a gyorsokat. Félre a viccet, ha minden versenyen 2. helyet érünk el, győzünk év végén. Ezt az utóbbi évek mutatják. Technikai sport lévén, a célba érés is mindenképp dicséret illeti bármely párost. Pláne a mi csapatunkat, hisz ők sem a Ludas Matyit olvassák verseny közben.
– Hajósi Miklós –
