Fittyet hányva jogi kötelezettségére, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) annak ellenére akarja kedden kitoloncolni a Magyar Helsinki bizottság sérülékeny menedékérő ügyfelét, hogy az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága néhány hete felhívta arra: ne tegye. A BMH főigazgatója sürgős megkeresésünkre sem reagált.
Ügyfelünket Afganisztánban súlyosan bántalmazták a tálibok, amiért koncerteken gitározott és segédkezett zenekaroknak. Maradandó sérüléseket szenvedett a fején, puskatussal verték.
Az afgán férfi Európában keresett menedéket, ám Bulgáriában szörnyű, embertelen körülmények fogadták. Két tábort is megjárt, egy nyitott és egy zárt menekültügyi központot. A négy-ötfős szobákban 10-15 embert zsúfoltak össze, sokaknak a földön kellett aludniuk. A kérelmezők vérét ágyi poloskák szívták, a sebeket senki sem látta el. Száz emberre két zuhanyzó jutott, egyikben sem volt meleg víz. Enni kétszer kaptak naponta, sokszor csak üres kenyeret. A kérelmezők szó szerint éheztek.
Ráadásul rendszeresen bántalmazták őket a bolgár rendőrök – szidalmazták és gumibotjukkal ütötték őket. Kétszer éjszaka rontottak be ügyfelünk szobájába, és ütötték-verték, ahol csak érték.
Másfél hónap után hagyta el Bulgáriát, és 2016 októberében Magyarországra érkezett. A BMH meghallgatta, és megállapította, hogy a Dublini Rendelet értelmében vissza kell mennie Bulgáriába, hogy ott bírálják el menedékkérelmét. A döntést bíróság is helyben hagyta, noha a hivatal eljárása során jogsértéseket követett el. Bár a Dublini Rendelet kötelezi rá, a BMH nem adott lehetőséget neki arra, hogy az afgán férfi beszámoljon arról, mi történt vele Bulgáriában. A BMH-nak kötelessége mindent megtennie annak érdekében, hogy a menedékkérőket ne érhesse kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód. A kérelmező átadása Bulgáriának viszont pontosan ehhez vezetne. A férfi poszttraumatikus stressz szindrómától szenved, és öngyilkossági gondolatai vannak, retteg attól, hogy vissza kell mennie Bulgáriába. Megtört ember, aki védelemre szorul.
A Helsinki Bizottság 2017 februárjában az ENSZ Emberi Jogok Bizottságához fordult, a kitoloncolás leállítását kértük. Ez az ENSZ-bizottság a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának betartása felett őrködik. Az egyezménybe foglalt jogaik megsértése esetén magánszemélyek is fordulhatnak hozzájuk. Magyarország az Egyezségokmányt és a Fakultatív Jegyzőkönyvet is törvénnyel hirdette ki, így magára nézve kötelezőnek ismerte el.
Mindeddig elvétve fordult elő, hogy az ENSZ-bizottság felszólítása ellenére bármely állam kitoloncolt volna menedékkérőt. A ritka esetek egyike Oroszországban történt.
Az ENSZ-bizottság 2017. február 24-én ideiglenes intézkedésként felszólította a kormányt, hogy az afgán kérelmezőt ne adja át Bulgáriának. A BMH mégis arról tájékoztatta ügyfelünk jogi képviselőjét, hogy április 11-én, azaz holnap repülővel visszaviszik Bulgáriába. A Helsinki Bizottság minden követ megmozgatott, hogy ne történjen átadás, három napja levelet küldtünk Végh Zsuzsannának, a BMH főigazgatójának. Az ENSZ-bizottság pedig ismételten kiállt a bulgáriai átadás ellen. Úgy tűnik, minden hiába.
Ez a lépés súlyosan sérti Magyarország jogi kötelezettségeit, melyeket önként vállalt. Az Alaptörvény szerint az ember elidegeníthetetlen és sérthetetlen jogainak védelme az állam elsőrendű kötelezettsége. Az a tény, miszerint az ENSZ-bizottság szerint fennáll annak a veszélye, hogy ügyfelünk embertelen bánásmódnak lenne kitéve Bulgáriában, erősen valószínűsíti, hogy átadásával Magyarország olyan jóvátehetetlen károkat okozna neki, melyeket a kötelezőnek elismert nemzetközi jogok túl saját Alaptörvénye is több helyen tilt.
Ez mindenképpen rendkívül súlyos jogsértésnek számít. A magyar állam itt ismét tudatosan szegne meg egy nemzetközi egyezményt, és a maga hibájából szaladna bele egy újabb, előre látható pofonba. Ha ezt tenné, nem csak nemzetközi tekintélyén esne csorba, de mindeközben továbbsanyargatna egy sokat szenvedett menedékkérőt.
