Tengereinket, óceánjainkat nap mint nap gigantikus teherszállító hajók, jachtok és más vízi járművek szelik át. De vajon hogyan jutott el az emberiség az evezős gályáktól a vitorlásokig, gőzhajókig, illetve a hatalmas óceán- és tengeralattjárókig? A DoQ Honnan származik? című dokumentumfilmje a hajóépítés bölcsőjébe, Görögországba repíti a nézőket és bemutatja korunk tengerjáróinak ókori elődeit, a háromevezős görög gályáktól kezdve a szürakuszai teherhajóig.
Napjainkban korszerű hadihajók, utas- és teherszállító hajók uralják a habokat, melyek több ezer tonnát mozgatnak meg a világ minden táján. A manapság gazdasági, katonai, kereskedelmi és turisztikai szempontból elengedhetetlen szállítóeszközök körülbelül 2500 éves „evolúció” eredményei, létezésüket többek között az ókori görögök kreativitásának köszönhetik. A három evezősoros gályák, a szürakuszai teherhajó, az arkhimédészi csavar és az antiküthérai szerkezet mind hozzájárultak a ma ismert tengerszelő óriások technológiájának létrejöttéhez.
Az i.e. 5. században Xerxész, perzsa királynak sikerült leigáznia a görög hadsereget a harcmezőn, de végül totális győzelmét a görögök hadihajói, a trierészek hiúsították meg. A mai rombolók és fregattok egyik őseként ismert három evezősoros trierészek könnyű, gyors és halálos hadihajók lévén önálló műveletekre és csapatszállításra is alkalmasak voltak. A hajó orrát döfésre vagy rongálásra képes szerkezettel látták el, ezekkel általában meglékelték a támadók vízi járműveit. A trierész nem cipelt stabilitáshoz szükséges ballasztot, ez magyarázhatja miért nincsenek elsüllyedt gályák a Földközi-tenger mélyén: a léket kapott hajók ugyan felteltek vízzel, de nem merültek el, ezért a győztesek magukkal vihették a lyukas, ám kijavítható trierészeket.
A gigantikus teherszállító hajók története is a messzi múltba nyúlik vissza, egészen Arkhimédész koráig. Az ókori polihisztor által tervezett szürakuszai teherhajó csaknem 3 méter magas fedélzetével fürdőknek, kerteknek, sőt még egy Aphrodité-templomnak is otthont adott. A monstrumon feltételezhetően 2000 fős legénység szolgált és 200 méteres hatótávolságú katapulttal rendelkezett. Szintén a tudós nevéhez köthető az arkhimédészi csavar, más néven csavarszivattyú is, amely nagy mértékben hozzájárult a mai modern óriáshajók létrejöttéhez. Működési elve szerint a vizet az alacsonyabban fekvő vízfelszíntől a magasabban fekvő területre juttatja – ez lehetővé tette a hajók rakodóterében felgyülemlett víz kiürítését.
Tudjon meg még többet a görög hajóépítészet kezdeteiről és Arkhimédész zseniális hajózási találmányáról április 8-án, 21.00 órától a DoQ Honnan származik? című műsorából!
