A világgazdaságban zajló átalakulás miatt a magyar gazdaságot is új dimenzióba kell helyezni, az eddigi „made in Hungary” korszakból át kell lépni az „invented in Hungary” időszakába – mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, a Munkaerőhiány földön, vízen, levegőben gazdasági konferencia megnyitóján.
Szijjártó Péter kiemelte: a nagyvállalatokkal folytatott tárgyalásokon már nem az adórendszer vagy az infrastruktúra kérdése merül fel, a cégek már arra kíváncsiak, hogy lesz-e itt, az országban számukra megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő. A miniszter szerint a magyar gazdaságpolitika előtt első számú kihívásként a munkaerőkérdés áll, a gazdaság növekedési pályájának fenntartásához a kormánynak orvosolnia kell ezt a problémát. A helyzet megoldása érdekében bevezetett kormányzati intézkedéseknél négy alappillért említett: a nagy brandek idecsábítását, az országban végrehajtott digitális fejlesztéseket, a képzési rendszer kiszélesítését és a munkaerő-mobilitás elősegítését. Szijjártó Péter felidézte, hogy januárban sikerült megegyezni a BlackRockkal, a világ legnagyobb pénzügyi alapkezelő vállalatával, ezáltal Budapestre érkezik majd a cég innovációs központja, a beruházás 500 új munkahelyet teremt. A miniszter szerint a nagy brandek beruházásának támogatása az első számú eszköz a külföldön dolgozó, jól képzett magyar munkavállalók hazacsábításának. Mindezt azzal indokolta, hogy a céggel aláírt megállapodást követően Londonban a vállalat a magyar nagykövetséggel együtt állásbörzét hirdetett, amelyen 2 óra alatt több mint 100 ott élő magyar munkavállaló jelezte, hogy szeretne visszatérni Magyarországra és a cégnél dolgozni. A digitális fejlesztések terén már az Európai Unió előtt jár Magyarország, ugyanis 2018-ra az egész országban 100 százalékos lefedettséggel létrejön a 30 megabit/másodperc erősségű internet elérhetőség. 2020-ra pedig az ország nagy részén elérhetővé válik a 100 megabit/másodperces internet szolgáltatás. Szijjártó Péter a Brexit bejelentéséről elmondta: a magyar álláspont az, hogy az Európai Unió lépjen ki a hard Brexit vagy soft Brexit dogmatikus keretéből, a Brexitnek fairnek kell lennie. A miniszter úgy fogalmazott: „ha a tárgyalásokon az Európai Unió meg akarja büntetni Nagy-Britanniát és egy olyan megállapodást akar létrehozni, amely büntető szándékon alapul, akkor azon az unió fog veszíteni. Reális veszély az, hogy ha a kilépési tárgyalások során nem jön létre egy olyan a lehető legszorosabb kereskedelmi, gazdasági, befektetési együttműködésen alapuló megállapodás a szigetországgal, akkor harmadik országok a britekkel a Brexitet követően azonnal szabadkereskedelmi megállapodást tudnak kötni.” Magyarország a tárgyalásokon nagy hangsúlyt helyez majd a Nagy-Britanniában dolgozó uniós állampolgárok jogainak garantálására is – tette hozzá. Iain Lindsay, Nagy-Britannia magyarországi nagykövete elmondta: tavaly június 23-án szavaztak arra az Egyesült Királyság polgárai, hogy kilépnek az Európai Unióból, ez a döntés azonban nem a közös európai értékek elutasítását jelenti és nem is a célja, hogy ártson az uniónak. A nagykövet ehhez kapcsolódóan felidézte Theresa May brit miniszterelnök szerdán a brit parlament alsóházában elmondott beszédét: a népszavazás az Egyesült Királyság nemzeti önrendelkezésének visszaállítására vonatkozó döntés volt. A konferenciát a HG Media Csoport szervezte. (MTI)
