A Római-parti mobilgát eddig napvilágra került tervei sértik az érvényben lévő, a partszakaszt védő III. kerületi és fővárosi szabályzatokat, az aktuális terv pedig, amelyről a Fővárosi Közgyűlés heteken belül döntene, nem nyilvános.
A Greenpeace Magyarország állásfoglalásában [1] összegzi a parti mobilgáttal kapcsolatos problémákat, és egy olyan megoldást javasol, mellyel Budapest egyik utolsó természetközeli Duna-partja is megmaradhat, és a környéken lakók biztonsága is garantálható. A zöld szervezet petícióban [2] kéri a budapesti városvezetőket, hogy mindaddig ne döntsenek a Római-part sorsáról, amíg nem vonták be érdemben a lakosságot, és nem dolgoztak ki természetvédelmi, urbanisztikai, egészségvédelmi és műszaki szempontokat egyaránt tartalmazó alternatív terveket.
A Római-part árvízvédelméről eddig nyilvánosságra került tervekben szereplő mobilgát sérti Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzatát (ÓBVSZ) [3] és Budapest Főváros Településszerkezeti Tervét (TSZT). [4] Nem ismert továbbá olyan műszaki dokumentáció, mely kielégítően bizonyítaná, hogy a parti mobilgát ellen tud állni a klímaváltozással egyre intenzívebbé váló árvizeknek.
A Greenpeace állásfoglalásában [1] felhívja a figyelmet a Római-part tízezrek által közkedvelt rekreációs területének és különleges folyóparti ökoszisztémájának védelmére. A partélre tervezett mobilgát az itt található part menti galériaerdő háromnegyedét, valamint a part menti kavicsos föveny élővilágát pusztítaná el. A parti mobilgáttal a jelenlegi hullámtér továbbá átminősülne mentett ártérre, mely felvinné a terület ingatlanárait, és várhatóan intenzív építkezéseket indítana el a partszakaszon, megszüntetve a Római jelenlegi pihenőhely-funkcióját.
Műszaki szempontból megfelelő lenne a Nánási út–Királyok útja mentén húzódó védvonal is, ahogy erre a Főváros megrendelésére készült „Összehasonlító szakértői értékelés a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi kérdéseiről” című dokumentum [5] is rámutat. A jelenlegi széles hullámtér növénysávja extra védelmet tud nyújtani árvíz idején, és egy magasabban, a folyótól távolabb eső gát több időt hagy a védekezésre.
A Greenpeace Magyarország ezért petícióban kéri a Fővárosi Közgyűlés tagjait, hogy ne támogassák a parti mobilgátat és ne szavazzanak a Római-part árvízvédelméről mindaddig, amíg nem történt meg a lakosság érdemi bevonása, és nem születtek megfelelően kidolgozott alternatív tervek, melyek a műszaki szempontok mellett számolnak a területen található ártéri erdő és kavicsos föveny egészségvédelmi, rekreációs és ökológiai funkcióinak megőrzésével is.
„Olyan árvízvédemi megoldásra van szükség, amely megőrzi Budapest egyik utolsó természetközeli Duna-partját, és közben megfelelő védelmet is nyújt a környéken lakó 55 000 embernek. Arra kérjük a Fővárosi Közgyűlés tagjait, hogy mandátumuknak megfelelően találják meg ennek a módját és a környéken élők bevonásával döntsenek a Római jövőjéről” – nyilatkozta Gadó György Pál, a Greenpeace Magyarország zöldterület-kampányának felelőse.
A Greenpeace állásfoglalása a Római-part és a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelméről
Fotó: a Maradjanak a Fák a Rómain csoport Demonstráció a Római-partért rendezvényéről (2017. március 27.)
Álljunk ki együtt a Római-partért! – a Fővárosi Közgyűlés tagjainak címzett petíció a Római-part védelmében
