„Valódi sorsok, amelyek éppoly viccesek, amilyen sírnivalók” – Játék a kastélyban
Mohácsi János Jászai Mari-díjas rendező, Érdemes-művész állítja színpadra március 31-én a Miskolci Nemzeti Színházban a Játék a kastélyban című vígjátékot. Molnár Ferenc nagy sikerű „anekdótája” egyszerre mesél szerelemről és színházról, egyszerre komikus és szívszorító.
Mohácsi János elmondta, fontos volt számára, hogy ne egyfajta Játék a kastélyban elvárásnak feleljen meg, hanem hatalmas tragédiákkal foglalkozzon a színészekkel együtt: – Ebben a történetben megcsalásokkal, hazugságokkal, esendőséggel, vágyakkal szembesülünk, amelyek – ki tudja miért – nem egyértelműek és egyirányúak. Ha ezeket kibontjuk, akkor lesz igazán vicces-sírnivaló Molnár darabja – hangsúlyozta.
A rendező a darabról szólva hozzátette, Molnár műve nem szerelmi komédia – illetve valahol az is –, de nem ez a lényeg. – A „szerelmi komédia” skatulyájába sok minden belefér, de ha a Játékot megpróbáljuk belegyömöszölni, mindenhol ki fog lógni. A színházi emberek kritikája, paródiája sem érdekel különösebben. És nem csak azért, mert szeretem őket – minden ember, így a színházi is, sokféle. Ahogy Laczkó Géza írja valahol: „nyakig ganéban ülni és fejjel az eget verni, de talán épp ez az ember”. Akiket a színpadon szeretnék látni, azok élő emberek, valódi sorsokkal, amelyek éppoly viccesek, amilyen sírnivalók, és ha ez sikerül, akkor levadásztuk a Játék a kastélyban darabot a miskolci társulattal – mondta Mohácsi János.
Turai szerepében Görög Lászlót láthatja a közönség, aki korábban nemcsak játszott már Molnár darabban, de rendezte is a Pál utcai fiúkat. – Rendezőként nagyon sok tanulsággal szolgált a próbafolyamat. Akkor, azóta, és most is meggyőződhetek arról: csak akkor van értelme csinálni, ha komolyan vesszük! – mondta a színművész. kiemelve, hogy sokat és aprólékosan dolgoztak azért, hogy a néző az előadáson azt mondhassa: Jé! Hát ez a világ legkönnyebb dolga! A színműíró Turai minden írói tehetségét latba vetve igyekszik megmenteni a fiatal zeneszerző, Ádám kapcsolatát, és a készülő operettet, akkor is, ha ezzel a fiút hűtlen menyasszonyához vezeti vissza. – Hogy ennek a – végül is – hazugságnak mekkora a valódi súlya, az csak később derülhet ki, amit már nem ír meg a szerző. Hogy ez a „happy end” tulajdonképpen egy hatalmas átverés, az már jó esetben a nézőnek juthat eszébe, és az összes ebből fakadó lehetőség és következtetés is – tette hozzá.
Czakó Julianna alakítja az ünnepelt primadonnát, Annie-t, aki bár Ádám menyasszonya, volt szerelme, Almády iránt sem közömbös. – Annie egy imádnivaló nő, tele energiával, nagyon nagy szívvel és a maga módján csavaros ésszel. Olyan típusú nő, aki szereti, ha egy társaságban ő van a középpontban, ebben a „férfikoszorúban” mindenkivel különleges kapcsolatban van, de mindegyikkel más. Ezt megfejteni és végigvinni, nagyban múlik ezen a szerep sikeressége – mondja a színművésznő. – Nagyon igazul és mégis szórakoztatóan mesél Molnár erről a témáról. A kínlódásról, az örömökről és az emberekről, akik ebben részt vesznek. Aki színházi ember és színházi emberek között van, annak egy idő után csak a színház marad. Ez tragikus, de egyben felemelő is – vallja Czakó Julianna.
Feczesin Kristóf, Ádám, a fiatal zeneszerző megformálója elárulta, bár eleinte zavarban volt, hogy olyan nagynevű rendezővel dolgozhat együtt, mint Mohácsi János, már a munkafolyamat elején felszabadította az általa teremtett oldott légkör. – Azt látom, hogy minden színész talált kihívásokat a szerepében, jó hangulatban telnek a próbák, közösen dolgozunk azon, hogy egy minőségi előadást hozzunk létre. Számomra egyértelműen az öngyilkosság gondolata jelenti a legnagyobb kihívást. Én szerencsésnek mondhatom magam, mert egy boldog családba születtem, ahol soha nem kellett hiányt szenvednem sem anyagi javakban, sem szeretetben. Ádám árva gyerek volt. Szerelme az egyetlen fogódzkodó életében. Amikor őt is elveszti, nem lát más kiutat a fájdalomból, mint a halált. Ez az állapot teljesen ismeretlen számomra. Kicsit ijesztő is, de igyekszem megismerni és remélem, mihamarabb révbe érek – mondta el a színművész.
MOLNÁR FERENC
JÁTÉK A KASTÉLYBAN – vígjáték
Rendező: Mohácsi János
Molnár Ferenc a Játék a kastélyban című zseniális vígjátékában egyszerre ír szerelemről és a színpad hatalmáról. Két színműíró, Turai és Gál kedélyesen beszélgetnek új operett-bemutatójuk fiatal és tehetséges komponistájával, Ádámmal, amikor a szomszéd szobában megszálló színésznőt, Annie-t – Ádám menyasszonyát és szerelmét – hallják veszekedni a produkció egyik színészével, korábbi szerelmével. A vitából hallhatóan békülés lesz, a fiatal zeneszerző ennek hallatán pedig összeomlik. Turai tudja, hogy meg kell mentenie a fiút, és vele az operettet is. Ehhez pedig minden írói tehetségére szüksége lesz!
Az előadást Mohácsi János, az egyik legizgalmasabb ma élő magyar színházi rendező jegyzi. Egyedi stílusával, sajátos munkamódszerével a színészi összjátékról szóló különleges előadást hoz létre Miskolcon!
Molnár Ferenc:
JÁTÉK A KASTÉLYBAN
vígjáték
Turai GÖRÖG LÁSZLÓ Jászai-díjas
Annie CZAKÓ JULIANNA
Almád y GÁSPÁR TIBOR Jászai-díjas
Gál SZATMÁRI GYÖRGY
Ádám FECZESIN KRISTÓF
Titkár SIMON ZOLTÁN
Lakáj SZEGEDI DEZSŐ Jászai-díjas
Díszlettervező KHELL ZSOLT Jászai-díjas
Jelmeztervező REMETE KRISZTA
Dramaturg MOHÁCSI ISTVÁN
Zene ZSÁGER-VARGA ÁKOS
Ügyelő EGYÜD TÜNDE
Súgó BÍRÓ KLÁRA
Rendezőasszisztens KRISTON SZABOLCS
Rendező:
MOHÁCSI JÁNOS
Jászai-díjas, Érdemes művész
Bemutató eladás: 2017. március 31. – Kamaraszínház