2017. március 29. és 31. között a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) két szekcióját is a Miskolci Egyetemen rendezik meg: az OTDK Kémiai- és Vegyipari Szekciójának idén a Műszaki Anyagtudományi Kar, az Állam- és Jogtudományi Szekciójának pedig egyetemünk Állam- és Jogtudományi Kara lesz a házigazdája.
Az OTDK az ország legnagyobb, egyetemi hallgatók számára tartandó tudományos rendezvénye, ahol a fiatal és tehetséges diákok írásban (majd a Konferencián szóban is) mutatják be pályamunkájukat. A mintegy hat évtizedes múltra visszatekintő tudományos diákköri mozgalom a felsőoktatásban a leghatékonyabb tehetséggondozási forma, melyben az alkotó páros: a kutató diák és a konzulense szakmai együttműködése kiteljesedik. A Konferencián a különböző tagozatokban a hallgatók önállóan mutathatják be kutatásuk eredményeit, majd a független oktatókból álló zsűri elbírálja azokat (hallgatói opponens segítségével). Minden páratlan évben tavasszal 16 tudományterületen hirdetik meg az országban az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát.
A kémia és vegyipari kutatások seregszemléjének 40 év után ad ismét otthont Miskolc. A Miskolci Egyetem Anyagtudományi Kara és Kémiai Intézete egyaránt nagy elismerésnek tekinti, hogy megrendezheti ezt a seregszemlét, amely során az OTDK 22 szakmai szekciójában mintegy 190 dolgozat vesz részt a nemes vetélkedésben.
Az egyetemista diákok kutatási eredményeikkel a kémia és vegyipar területén is napjaink legégetőbb problémáira igyekeznek tudományos válaszokat adni. A teljesség igénye nélkül néhány téma: A nanotechmológiai kutatások terén új anyagok és katalizátorok kifejlesztése segíti elő a szintetikuskémia és vegyipar fejlődését. A legnépszerűbb biokémiai és szerveskémiai tagozatokban új vegyületek előállítására alkalmas reakciók és gyógyszerjelölt hatóanyagokról készült kutatási eredményeket mutatnak be a hallgatók. Az elméleti kémiai kutatások egyre biztosabb előre jelzéseket nyújtanak a kísérletek tervezéséhez, így segítve elő a kémiai ökológiai lábnyomának csökkentését. A környezetvédelemmel kapcsolatos szekcióban bemutatott dolgozatok kapcsán általában is kijelenthető, hogy a modern kémiai kutatások minden területén kiemelkedő fontosságú a fenntartható fejlődés, ehhez kiválóan igazodik az évek óta dinamikusan fejlődő zöld kémia irányzat, amely szinte valamennyi dolgozatban érvényesül.
A kutatási eredmények bemutatását a régió és hazai vegyipar és gyógyszeripar kulcsszereplői támogatják, közülük kiemelkednek a Kémia Intézet ipari tanszékeinek otthont adó vállalatok: a Wanhua Borsodchem Zrt., a Mol Petrolkémia és a Kiss Cégcsoport.
Az Állam- és Jogtudományi Szekcióban 10 magyarországi intézmény (köztük az országban működő nyolc jogi kar, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási, valamint Rendészettudományi Kara), és határon túli hallgatók is bemutatják munkáikat.
A Szekciót rendező Állam- és Jogtudományi Kar számára külön öröm, hogy az Állam- és Jogtudományi Szekció rendezési jogát abban az évben kapták meg, amelyben a kar 35. születésnapját, az Eperjesi Evangélikus Kollégium Jogakadémiája magalapításának pedig 350. évfordulóját is ünneplik. Az Eperjesről a Trianoni Szerződés eredményeképpen áttelepült Evangélikus Jogakadémia 1920-tól – 1949-es megszűnéséig – Miskolcon működött. Az 1981/1982. tanévben megindult jogászképzés, az ekkor frissen létrejött miskolci Állam- és Jogtudományi Kar – ha nem is jogutódja, de mindenképpen – szellemi örököse ennek a nagy múltú intézménynek
Az Állam- és Jogtudományi Szekcióban – amely utoljára 1999-ben tartotta ülését a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán – 32 tagozaton 286 szerző mutatja be kutatómunkájának eredményét. A kar mintegy ezer vendéget vár az eseményre, az előadó hallgatókon túl több mint 200 konzulenst és opponenst, a jogi kari oktatókból álló zsűrik tagjait (bírálót), továbbá kísérő tanárokat, diákokat.
A szekcióban olyan napjainkban aktuális témákról is szó lesz, mint a kiberbűnözés, a drónok felhasználása, az online zaklatás, a brexit jogi háttere, a poligráfos vizsgálat, de a pálinka előállítás, valamint az embereken végzett kísérletek jogi szabályozásáról is szó lesz.
