Donald Trump beiktatásával egy új politikai és gazdasági érdekcsoport kerekedett fölül Amerikában – ennek a körnek a megismerését szolgálja a kormányzati pozíciókba kerülő személyek életútjának összehasonlítása.
A radikális, vagy akár előzmény nélküli változással szemben valójában csak a különböző hatalmi csoportok hullámzó erőviszonyait tükrözi az új vezetés megalakulása – olvasható ki a Corvinus Egyetem szakértői által kiadott kötetből. Az online is elérhető kiadványban megtalálható az Indiai Köztársaság alelnökének az Egyetemen tartott teltházas előadásának szövege is.
Az utóbbi hónapokban a világsajtó Donald Trumptól és az őt körülvevő vitáktól volt hangos. A frissen megválasztott elnök és kormánya új korszakot nyit a történelemben. Ezt jól jellemzi az adminisztráció olyan jelentős tagjainak szakmai önéletrajza, mint Michael T. Flynn, immáron csak volt nemzetbiztonsági főtanácsadó, aki hamarosan lemondásra kényszerült, vagy Rex Tillerson külügyminiszter. Általában elmondható a Trump-kabinetről, hogy „eddigi választásai nagyrészt üzleti vezetőkre, vagyonos, vagy visszavonult katonai tábornokokra estek”. Jó példa erre a már említett Tillerson esete, aki történetesen az ExxonMobil vezérigazgatója. Az életrajzok, valamint az újonnan megválasztott amerikai elnök 2017. január 20-i beiktatási beszédének teljes, eredeti szövege szintén elérhető a legújabb Köz-Gazdaságban.
M. Hamid Ansari, indiai alelnök a 2016. október 15-17. közötti magyarországi tartózkodása során nemcsak Áder Jánossal illetve Orbán Viktorral találkozott, de Indiai demokrácia: eredmények és kihívások címmel előadást is tartott a Budapesti Corvinus Egyetemen, amelyet Lánczi András, az egyetem rektora vezetett fel. Hansari az eddig elért eredmények mellett a megvalósítandó célok között említette többek között a választási rendszer korrigálását is. „Nyilvánvaló, hogy kiigazításokra van szükség annak érdekében, hogy megerősítsék az általános bizalmat a rendszer rendeltetésének megfelelő működési képességében” – hangzott el az előadáson. Emellett a női és kisebbségi elnyomásról is szó esett. „Egy átfogóbb demokráciához vezető út egyéb kihívásai között ott a nemek egyensúlyának kérdése is. Ugyanebben a helyzetben van néhány − ha nem is valamennyi − vallási kisebbség.” Az előadás teljes anyaga a Köz-Gazdaság című folyóirat legfrissebb számában olvasható.
Az egyetem egyik legfontosabb mércéje a hallgatók sikeressége, úgy a képzés során, mint az azt követő években. Különösen fontos szerepet töltenek be mindebben a doktori iskolák hallgatói. A Köz-Gazdaság küldetésének tekinti a doktoranduszok szakmai eredményeinek bemutatását, így most egy kerekasztal-beszélgetésekből álló sorozat indult a különböző doktori iskolákról, melyet a Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola, valamint a Gazdálkodástudományi Doktori Iskola hallgatói nyitottak meg. A rovat folytatása a következő számban várható.
A folyóirat Doktori műhelyek című állandó rovatában Golovics József horvát euróról szóló írása kapott helyet. Az Európai Unióhoz huszonnyolcadik tagállamként csatlakozó Horvátország belépésekor kötelezettséget vállalt a közös valuta majdani bevezetésére, aminek alapvető feltétele a maastrichti konvergencia kritériumok teljesítése. A tanulmány ezen feltételek teljesülését vizsgálja, valamint összeveti azt a horvát gazdasági és politikai elit, valamint a társadalom euróhoz kapcsolatos átfogó álláspontjával.
