A Greenpeace Magyarország szomorúan veszi tudomásul, hogy a több mint hat évvel ezelőtti kolontári vörösiszap-katasztrófának még mindig nem találták meg a felelőseit.
A zöld szervezet reméli, hogy a Győri Ítélőtábla mai ítélete következtében újrainduló vörösiszap-büntetőper során még az elévülés előtt kiderül: jogszerűen volt-e az 1 millió köbméternyi maró folyadék a nem veszélyes hulladék tárolására engedélyezett tározóban. A jelenleginél jóval hatékonyabb, az előírásokat és törvényeket valóban betartható hatósági működésre van szükség a magyar lakosság és hazánk természeti környezetének védelmében.
A Győri Ítélőtábla másodfokú ítéletében hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék vörösiszap-büntetőperben hozott első fokú ítéletét. Az eljárás újraindulása lehetőséget ad arra, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok megvizsgálásával és megfelelő szakértők bevonásával végre kiderüljön, szabályszerűen üzemeltették-e a tározót a katasztrófát megelőzően.
A Greenpeace már számtalanszor felhívta a figyelmet arra, hogy több tisztázatlan elem fedezhető fel a jogszabályi előírások, a MAL Zrt. engedélyeiben leírtak és a vörösiszap-tározón a gyakorlatban folyó tevékenység között. A zöld szervezet legutóbb a másodfokú eljárás során nyújtotta be aggályait a Győri Ítélőtáblának. [1]
A baleset bekövetkeztekor közel egymillió köbméter folyékony lúg volt a tározón, [2] és a minták lúgossága két nagyságrenddel (legalább százszorosan) haladta meg a veszélyességi értéket. [3] Ehhez képest a MAL Zrt. 2006-os egységes környezethasználati engedélyében (10897/05) [4] a X. kazetta „nem veszélyeshulladék-tárolóként” lett besorolva, [4] és a szakvélemény, valamint a Környezetvédelmi Felügyelőség vonatkozó dokumentumában is az szerepel, hogy a lúgot visszanyerik a tározóból. [5]
Az ügy kapcsán az alapvető jogok biztosa kimondta: „A felügyelőség egyértelműen jogellenesen járt el akkor, amikor kizárólag a vörösiszapról – mint nem veszélyes hulladékról – vett tudomást, és figyelmen kívül hagyta az ott tárolt tömény lúgot, a nátrium-hidroxidot.” [6] A katasztrófát követően az Európai Bizottság kijelentette, hogy „a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezt a hulladékot – tekintettel annak rendkívül maró jellegére – veszélyes hulladékként kellett volna besorolni.” [7]
A katasztrófa nem következhetett volna be, ha az alacsony nedvességtartalmú vörösiszap tárolására engedéllyel rendelkező tározóban nem tároltak volna nagy mennyiségű folyadékot és lúgot is. A MAL korábbi katasztrófamegelőzési terve csupán legfeljebb 400 ezer köbméter kijutó anyaggal számolt: ehhez képest kb. egymillió köbméter jutott ki. [8] Az ügyben megszólalt igazságügyi szakértő szerint „a kolontári zagytározó tragikus gátszakadását – tanúkkal és tényadatokkal bizonyítottan – a túltöltés eredményezte.” [9]
„A katasztrófa óta több mint hat év telt el, és még mindig nem tudjuk, ki a felelős a tíz ember életet követelő és sok tízmilliárd forintos kárt okozó kolontári vörösiszap-katasztrófáért. Reméljük, hogy még az elévülés előtt ítélet születik, és fény derül a valódi felelősökre. Annak érdekében, hogy többet ne fordulhasson elő hasonló katasztrófa Magyarországon, a Greenpeace azt várja, hogy a hatóságok tartsanak rendszeres, szigorú ellenőrzéseket, és garantálják a törvények betartatását” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
