A pénzen is múlhat a gyógyulás a betegségből
A rák világnapja 2008. óta február négy. A világnap pedig alkalmat ad rá, hogy rendszerezzük, amit a betegségről tudunk és felmérjük, hogyan előzhetjük meg, illetve hogyan küzdhetünk meg vele sikeresen.*
Magyarországon ma még bőven az OECD átlaga felett van a halálos esetek száma; a globális és nemzeti rákstratégiák mellett érdemes az egyénnek is meghozni a szükséges óvintézkedéseket – javasolja a Rákbetegek Országos Szervezete.
Ma évente 14 millió embernél diagnosztizálnak rosszindulatú daganatos megbetegedést, ez a szám 2030-ra a népesség növekedése és a kiváltó okok sokasodása miatt a becslések szerint 21,7 millióra nőhet.** Minden évben 8,2 millióan halnak meg rákban, 2030-ra 13 millió haláleset lesz ehhez a betegségcsoporthoz köthető. A rák leggyakoribb típusai a tüdő, a mell és emésztőszervi daganatos megbetegedések (vastagbél, végbél, gyomor). Fontos kiemelni, hogy a rák nem csak a beteg, de a környezete, családja életére is jelentős hatással bír, felboríthatja a családi élet dinamikáját, átszabhatja az anyagi lehetőségeket.
Míg az OECD országok átlaga szerint** évente ezer emberből ketten halnak meg daganatos megbetegedésben, addig Magyarországon ezer lakosból hárman nem élik túl a betegséget, ami a legmagasabb érték egész Európában. Ez az adat azért különösen lehangoló, mert nálunk a betegség a 65 évesnél fiatalabbakat is jelentősebben sújtja, vagyis míg Magyarországon 100 ezer 65 évesnél fiatalabb közül 120-an halnak meg rákban, addig a tizenöt régebbi uniós tagállamban feleannyian (63-an). Ráadásul, a tendencia nálunk növekvő, míg Nyugat-Európában csökkenő. „Magyarországon az elmúlt 15 évben megduplázódott a tízezer lakosra jutó rosszindulatú daganatos megbetegedések száma, ezért körülbelül 300 ezer rákbeteg magyar ember él ma közöttünk” – hangsúlyozta Dr. Szabó János, a Rákbetegek Országos Szervezetének elnöke.
Dr. Szabó János szerint a gyógyuláshoz vezető úton a betegeknek és a környezetüknek is meg kell változtatniuk a gondolkodásukat. Nem egyedül kell szembe néznie a betegnek a rákkal, környezete és orvosai is mellette vannak. A környezetnek pedig a legjobb lehetőségeket kell megteremtenie a beteg gyógyulásának érdekében, ugyanakkor csak a beteg egyetértésével történhet minden. „Szeretni és szeretve lenni: egyszerűnek tűnő, mégis alapvető dolgok, amelyek erőt adnak egy komoly küzdelemben” – figyelmeztet Dr. Szabó János.
A globális és a nemzeti rákstratégiák mellett az egyén szintjén is fontos, hogy tegyünk a megelőzésért, illetve megtegyük a szükséges óvintézkedéseket. „A legfontosabb az egészséges életmód és táplálkozás mellett a rendszeres szűrés, hiszen a betegség korai diagnózisa jelentősen növeli a gyógyulás esélyeit. A diagnózist pedig célszerű egy második orvosi véleménnyel megerősítetni” – javasolja Dr. Szabó János.
„A család érzelmi támogatása mellett nagyon fontos, hogy a munkából való kiesés, a betegszabadság, vagy akár a munka elvesztése miatt csökkenő családi bevételek következtében se kelljen lemondani a hatékony, de sokszor költséges terápiák lehetőségéről. Erre a helyzetre kínálhat megoldást egy jól kiválasztott biztosítási konstrukció.” – hangsúlyozza Csanda Gergely, az NN Biztosító kommunikációs vezetője.
A Rákbetegek Országos Szervezete országos önkéntes képzési programot indított. A képzés során arra készítik fel a résztvevőket, hogy hogyan viszonyuljanak a daganatos betegekhez, a betegek családjához, hogyan kezeljék saját érzéseiket, hogyan beszélgessenek az onkológián fekvő betegekkel. Az ország négy pontján: Balaton környékén, Szolnokon, Nyíregyházán és Budapesten szerveztek tábort, képzéseket.
