„Nagyon jó memória kell a hazugsághoz!
Én nem tudok hazudni, mert lebuktatom magam állandóan, locsi-fecsi vagyok. Mondtam a családomnak is, hogy előttem ne mondjanak titkokat, mert kifecsegem. Van bennem egy olyan ösztön, hogy azt szeretem, ha az emberek körülöttem nevetnek, és ha azon nevetnek, amit mondok, akkor nekem az sikerélmény, endorfin, boldogság. Más kilométereket fut, hogy boldog legyen, én meg mondok egy poént.
Amikor összeomlott a rádiónk, megfogadtam magamnak, hogy akkor mostantól minden nap ott leszek a facebookon, és ezt már negyedik éve csinálom. Az 5 ezret nehéz volt átlépni, de találkoztam egy marketinges lánnyal, aki azt mondta, hogy az írott szöveg a legrosszabb hatékonyságú, úgyhogy kipróbáltam a fotókat. Milyen érdekes, egy nagyon vicces mondatra, ami frappáns, és szétröhögöd magad rajta, 2 ezren reagálnak, hogy tetszik. Egy vicces képre 4-5 ezren, egy video-ra pedig 5-től felfelé.”
A teljes beszélgetés itt megnézhető: https://youtu.be/m4Km7Oggq5I
