Dani Gyöngyi kerekesszékes vívó és Varga Kata Eszter parakajakos élete egyik napról a másikra változott meg, amikor egy baleset miatt kerekesszékbe kerültek. A ma esti Lakástalkshow-ban tabuk nélkül beszélnek arról, miben változott meg életük, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a mindennapokban, illetve hogy hogyan sikerült a sport által visszanyerni életkedvüket.
Dani Gyöngyi kerekesszékes vívó 16 éves korában leugrott a negyedik emeletről, és eltört a gerince.
„Meg akartam halni, nem voltam annyira kibékélve a világgal, meg magammal. Ma már azt mondom, hogy a lehető legjobb dolog, ami történhetett velem. Ahova ment akkoriban az életem, meg ahol most tartok az nem összehasonlítható. Kaptam egy új esélyt, ami meg van támogatva négy kerékkel” – mesélte a paralimpikon.
Dani Gyöngyihez hasonlóan Varga Kata Eszter is úgy érzi, a baleset óta jobb emberré vált, és ez kellett ahhoz, hogy pozitív irányba változzon az élete.
„Az életutam nekem sem volt a legmegfelelőbb pályán, akkoriban szabadultam ki egy rossz párkapcsolatból. Utána, mint az őrült, aki letépte láncát, kezdtem el élni. Ehhez hozzá kell számolni mindent, a bulizást minden hozományával együtt és pasik minden ujjamra, ahova jutott. Valahol mélyen belül persze bántott a bűntudat, hogy én embereket verek át” – emelte ki Kata, aki a 2007-es Árpád-hídi autóbalesetben sérült meg több barátjával.
„Eleinte én nem magamért imádkoztam, hanem a barátnőimért, akik az autóban voltak. Nekem az volt az első és legnehezebb feladat, hogy nekem ezzel együtt kell élni, hogy valakinek megváltoztattam az életét. Én azért is választok egyéni sportágat, mert ott én lehetek a hibás és ha valamit elrontok, akkor magamat tudom elővenni – tette hozzá a parakajakos.
A sport mindig is fontos része volt az életüknek, és a baleset után sem hagyták abba. Dani Gyöngyi szerint azonban ma paralimpikonként élsportolónak lenni nem egyszerű, sokszor érzi úgy, hogy megkülönbözetik őket ép társaiktól.
„Nem mondjuk ki, de rosszul esik, mert azt érezzük, hogy gyakran csak megsimogatják a fejünket, hogy jó, ti vagytok a paralimpikonok, ők meg a sportolók. Nem tudok ellene tenni, hogy engem ugyanannyira becsüljenek meg, mint a többi sportolót. Van egy ilyen oldal is, van, ahol spórolni kell” – mesélte a kerekesszékes vívó.
