Van egy képem. Néhány évvel ezelőtt egyedül ülök a lelátón, az Egyetemi Körcsarnokban. Férfi NB II-es kosármeccset játszik a MEAFC, azt nézem. Persze ez a kép nem fénykép, csak bennem él, én látom és érzem most is azt, amit akkor. Csapatom van, az jó, meccsre menni jó, örülni velük jó, sírni velük jó, látni, hogy küzdenek egymásért, értem, az jó.
Van egy képem. Persze ez a kép, nem fénykép, nem is lehet, csak bennem valóság még, Miskolcon pénteken lesz azzá. Az Egyetemi Körcsarnokban férfi NB I B-s kosármeccset játszik a MEAFC. A tabella első helyén álló MEAFC, a második Vásárhelyi Kosársulival. Igazi rangadó nagy célok felé. A képen nem egyedül vagyok a lelátón, ahogy már jó ideje egyre többen drukkolunk a mérkőzéseken és élvezzük a technikás, az ellenfél számára sokszor váratlan megoldásokat.
Ez a kép mégis más. A pályán egy lehetetlent nem ismerő csapat (ez mindig így van, a múltkor egy támadásban ötször szereztük meg a lepattanót!), a nézőtéren pedig telt ház, mert nagyon kell a segítség. A képen (lelátón) ott vagy Te is, az új játékos, aki hozzánk igazoltál erre a meccsre.
Van egy képem. Együtt örülünk rajta a győzelemnek. Gyere el, legyünk ott mi, MISKOLCIAK!
