Az amerikai Elizabeth Gilbert Ízek, imák, szerelmek című önéletrajzi regénye egyszerre egy szórakoztató irodalmi mű, egy útikalauz, egy gasztronómiai térkép és utazási napló.
A regény sokoldalúsága, valamint az, hogy az írás a szerző őszinte vallomása saját életéről is hozzá járult ahhoz, hogy a könyv rövid idő alatt vált bestsellerré és hódította meg a világot olyannyira, hogy a filmipar is felfigyelt rá. Rövidesen film is készült belőle, Julia Roberts főszereplésével.
Gilbert regénye több mint egy kellemes kikapcsolódást nyújtó könyv, hiszen a szerző életének egy nehéz időszakáról ír: a tökéletesnek hitt élete egyik napról a másikra széthullott. A 30-as éveiben járó Gilbert férjétől elvált, hiába volt karrierje és egy háza, nem érezte teljesnek az életét, depresszióba esett, így utazásra adta fejét, hogy végre megtalálja önmagát, és rájöjjön, hogy ki is valójában és mit is akar az élettől. Gilbert három országba kalauzolja el olvasóit: Indonéziába, Indiába és Olaszországba. Rengeteg dolgot megtudhatunk ezekről az országokról, a vallás, kultúra és a társadalom témakörében, így mindazok számára, akik szeretnek utazni, és szeretnék megismerni a világot, Gilbert regénye megfelelő lehet.
Gilberthez hasonlóan számos nő küzd még napjainkban is a társadalmi elvárásokkal; sokan összeroppannak a súlyuk alatt, mások próbálnak görcsösen megfelelni nekik, néhányak pedig képesek mások véleményétől és elvárásaitól függetlenül boldogok és kiegyensúlyozottak lenni. Valószínűleg az utóbbiakból van kevesebb. Gilbert nem akart gyermeket, és ez volt az egyik dolog, ami miatt úgy érezte, hogy választania kell: vagy elítélik, vagy boldogtalanná válik. Ő az előbbit választotta, véget vetett a házasságának és útra kelt.
Az Ízek, imák, szerelmek egyszerre őszinte és humoros. A három ország leírása meglehetősen eltérő; az olaszországi része egy pörgős utazás sok-sok gasztronómiával. Az indiai látogatásban nagy szerepe van a vallásnak, ám Gilbert ezt teljesen emészthető módon tálalja, így a nem vallásosak sem fogják nehezen emészthetőnek találni azt. Ebben a részben a meditációnak és a jógának is rendkívül nagy szerepe van. Később Indonézián belül Gilbert a gyönyörű Balira látogat; addigra már megtanulja élvezni az életet, és sokkal kiegyensúlyozottabbá válik.
Bizonyára mindannyian voltunk már úgy az életben, hogy jó lett volna egy évre eltűnni a világ szeme elől, utazni és csak önmagunkra fókuszálni. Nos, Gilbertnek ez mind megadatott, mi több élményeit papírra is vetette. Regénye könnyen meghozhatja bárki kedvét az utazáshoz, valamint jól szemlélteti azt, hogy egyedül is jól érezheti magát az ember és kiteljesedhet; nem szabad görcsösen mások társaságához ragaszkodni, hiszen egy biztos pont van az életünkben: önmagunk, ezért nem árt, ha megtanuljuk, hogy hogyan élvezzük a saját társaságunkat, és legyünk minél boldogabbak.
