Tunézia és Magyarország fokozza terrorelhárítási és határőrizeti együttműködését, ötven palesztin hallgató kap ösztöndíjat valamelyik magyar egyetemen, Libanonnal Magyarország együtt lép fel a közel-keleti keresztények védelmében, és Budapest támogatja Kuvait taggá válását az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Minderről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter állapodott meg keddi kairói bilaterális találkozóin, amelyekről utána telefonon beszámolt az MTI-nek.
Mivel Tunéziának több mint 500 kilométer hosszú közös határa van Líbiával, ahol rendkívül instabil a helyzet, működő államról még mindig nem lehet beszélni, az országnak rendkívüli erőfeszítéseket kell tennie ezen határszakasza megvédésére. Ehhez pedig szüksége van magyar határőrizeti és terrorelhárítási technológiára és szakértelemre – mondta a miniszter. Magyarország készséggel biztosít ilyen technológiát, mert fontos neki Tunézia biztonsága és stabilitása. „Ugyanis minden egyes észak-afrikai ország, amely esetleg instabillá válik, újabb biztonsági kockázatot jelent Európának” – tette hozzá. A palesztin külügyminiszterrel magyar kollégája megállapodott abban, hogy évente 50 palesztin hallgató kap tanulmányi ösztöndíjat valamelyik magyar felsőoktatási intézményben. Ezenkívül vízgazdálkodásuk modernizációjában komoly magyar részvételre számítanak a palesztinok. Szijjártó Péter a libanoni külügyminiszterrel megállapodott abban, hogy a két ország közösen lép fel a közel-keleti keresztény közösségek védelmében, közös akciókat fog végrehajtani a keresztény templomok és egyéb keresztény értékek megőrzésére. Kuvaittal a magyar miniszter megállapodott abban, hogy Magyarország támogatja taggá válását az ENSZ Biztonsági Tanácsában a 2018-2019-es időszakra. Ezenkívül véglegesítették a magyar-kuvaiti sportügyi együttműködésről szóló megállapodást. Egyiptom és a V4-országok külügyminisztereinek tanácskozásán a közép-európaiak megerősítették támogatásukat az arab ország stabilitásához. „Ugyanis ha Egyiptom instabillá válna, akkor emberek milliói indulnának el az ország partjairól Európa felé. Közép-Európának most kifejezetten az az érdeke, hogy az egyiptomi vezetés reformjai sikeresek legyenek, és az ország továbbra is stabil tudjon maradni” – szögezte le Szijjártó Péter. (MTI)
