Szakmai és civil összefogás indult a városi zöldterületek és zöldfelületek védelmében
A Greenpeace környezetvédőkkel, urbanistákkal, tájépítészekkel és városfejlesztőkkel közösen megfogalmazott kiáltványban [1] foglalta össze a városi zöldterületek és zöldfelületek védelméhez szükséges intézményi és jogszabályi feltételeket. A kiáltvány kezdeményezői [2] azt várják a kormánytól, az országgyűlési képviselőktől és a települések vezetőitől, hogy a városi parkokat, fasorokat és egyéb zöldfelületeket ne építési területekként kezeljék, hanem tegyenek meg mindent valódi és sürgős védelmük érdekében. Erre mind egészségvédelmi, mind ökológiai, levegő- és klímavédelmi szempontból minden magyar állampolgárnak szüksége van.
A zöldfelületek óriási értéket képviselnek a városokban, világszerte hatással vannak az ingatlanok értékére és az egészségügyi költségekre. A hazai állami és önkormányzati döntéshozók ugyanakkor gyakran kizárólag építési területekként kezelik ezeket a zöldfelületeket. A Dagály strand, az angyalföldi Duna-part, a József nádor tér csak pár budapesti példája ennek. A Városligetben és a Római-parton tervezett átalakítások is azt mutatják: a meglévő zöldterületek védelme nem prioritás a városfejlesztésnél.
A magyarországi zöldfelület-fejlesztési és -gazdálkodási gyakorlat hiányosságaira már az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is felhívta a figyelmet 2009 szeptemberében. [3] Létezik azonban egy olyan intézményi és jogszabályi feltételrendszer, mely kormányzati és önkormányzati szinten egyaránt biztosítani tudná a zöldterületek és zöldfelületek védelmét. [4] Ezt a Greenpeace Bardóczi Sándor okleveles tájépítész mérnökkel, Beleznay Éva építész-urbanistával, a Budapest Körrel, a Budapesti Városvédő Egyesülettel, Lányi András író-filozófussal, a Levegő Munkacsoporttal, a Magyar Urbanisztikai Társasággal, a Magyar Tájépítészek Szövetségével, Megyeri Szabolcs kertésszel, Meggyesi Tamás professzor emeritussal, a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszékének egyetemi tanárával és Schneller István építész-urbanista, egyetemi tanárral közös ötpontos kiáltványban foglalta össze [1] az alábbiak mentén:
A városi zöldterületek és fasorok kapjanak az infrastrukturális hálózatokéval megegyező védelmet!
A fejlesztések elsősorban a leromlott állapotú városrészek rehabilitációját szolgálják, és ne a város meglévő zöldterületeit terheljék!
Jó gazdát a városi zöldfelületeknek! Minden városi önkormányzatnál legyen felelőse a zöldterületek fenntartásának és fejlesztésének.
A kiemelt állami beruházások se mentesüljenek a környezet védelmét szolgáló előírások hatálya alól!
Semmit a közparkokról a helyi civilek nélkül!
„A 21. században többé nem tekinthetünk úgy a zöldterületekre, mint üresen álló építési telkekre. Ahogy azt sem tehetjük meg, hogy nem vonjuk be a lakosságot és a szakmát a zöldterületek felszámolásával, átalakításával kapcsolatos tervekbe és döntésekbe. Változtatásra van szükség, aminek irányát és kívánatos tartalmát a ma nyilvánosságra hozott kiáltványban fogalmaztuk meg” – mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse.
A kezdeményezők célja a kiáltvánnyal, hogy a zöldfelületek pusztítását megállítsák és a városi zöldterületek megóvására egy széleskörű szakmai és civil összefogással létrejött megoldást találjanak. A kiáltványhoz már megindult a csatlakozás. [5] A Greenpeace további szakmai szervezetek és magánszemélyek feliratkozását várja, [6] és a kiáltványt, a kapcsolódó részletes szakmai anyagokkal év végéig eljuttatja a hazai döntéshozóknak.
„A városi zöldfelületeket a jövő nemzedékek szempontjából kiemelten védendő értékként kell kezelni, ezért fontos, hogy a zöldfelületekre vonatkozó jogszabályok is ezt a szemléletet tükrözzék.” – üdvözölte a kezdeményezést Dr. Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója.
