Julia Heaberlin, díjnyertes texasi újságíró Véres margaréták című harmadik regénye egy izgalmas pszichológiai thriller, mely garantáltan elnyeri a műfaj rajongóinak tetszését. Heaberlin hosszú ideig kétségek között tartja az olvasóit a cselekmény végkimenetelét illetően, így egy rendkívül izgalmas, feszült várakozással teli olvasási élményt ígér regényével.
Az olvasók megismerhetik Tessa Cartwrightot, akinek az élete korántsem felhőtlen, hiszen a fiatal nő egy súlyos, tinédzserkori traumának nyomaitól szenved több mint egy évtized után is. Tessát elrabolták, és élve eltemették több más lánnyal együtt, ám ő élte egyedül túl e kegyetlenséget; az elkövetőt a „margarétás gyilkosnak” nevezték el. Hiába telt el sok hosszú év az eset óta, hiába járt pszichiáterhez, Tessát még felnőttként is kísértik a múlt árnyai.
A nőben egy ember tartja nap mint nap a lelket: lánya, aki éppen annyi idős, mint amennyi ő volt a gyilkossági kísérlet idején. Tessa kételkedik abban, hogy a valódi elkövetőt fogták el, így elképzelhető, hogy egy ártatlan ember várja a kivégzést; úgy véli, hogy a tényleges gyilkos még mindig szabadlábon van.
A cselekmény során számos alkalommal betekintést nyerhetünk a múltba, hiszen a fejezetek felváltva szólnak a jelenről és a múltról, így fontos részleteket tudhatunk meg Tessa korábbi életéről. A történéseket első számú narrációból ismerhetjük meg (Tessáéból, majd később barátnője, Lydia elbeszéléséből), így kénytelenek leszünk minden információt fenntartásokkal kezelni; ez az egyik szépsége az egyes szám első személyű narrációnak; sose tudhatjuk, hogy mit hihetünk el valójában. Heaberlin nagyszerű mellékszereplőket vonultat fel regényében, még eggyel több okot adva, hogy megszeressük a Véres margarétákat.
A regény durvaságok ábrázolása nélkül képes megborzongatni, és valósággal beköltözni az olvasók gondolataiba. A könyv végi óriási csavar megcáfolhatja mindazokat, akik olvasás közben kiszámíthatónak hitték azt. A Véres margaréták egy lebilincselő regény, így nem meglepő, hogy nehezen tehető csak le olvasás közben. A szerző nagy hangsúlyt fektetett a nyomozással kapcsolatos részekre is, így a CSI rajongók számára is garantált szórakozást jelenthet a regénye.
Ezek a részek egyértelműen azt igényelték, hogy Heaberlin beleássa magát a témába; olvasás után bátran megállapítható, hogy ez megtörtént, és munkája eredménye sikeresen közvetítésre került az olvasó felé. A regény rendkívül sokoldalú, hiszen a nyomozás mellett, helyet kapott benne egy romantikus szál is, sőt az olvasók a halálbüntetéssel kapcsolatos állásfoglalásokkal is megismerkedhetnek.
A Véres maragaréták meglehetősen lassú lefolyású, hiszen akciódús cselekmény helyett a lelki folyamatokra helyezi a hangsúlyt. A regény vége felé kissé felpörögnek az események, és az olvasók választ kaphatnak legtöbb kérdésükre. A Véres margaréták kiváló választás lehet a pszichothriller műfaj rajongóinak, valamint mindazoknak, akik egy izgalmas regényt szeretnének olvasni.
