A Magyar Békekör azt javasolja a kormánynak, hogy az ország teherbírásának és lehetőségeinek figyelembe vételével fogadja be azoknak a menekülteknek egy részét, akik az Európai Unióban menekült státusra tettek szert. Hazánk ezzel nem csak emberiességről tenne hitet, hanem elkerülhetné, hogy idegenellenes, kirekesztő színben tűnjön fel, és politikájával magyarellenességet és gyűlöletet váltson ki a menekültek körében, és a világ szemében – áll a Békekör Lázár Jánoshoz, a miniszterelnöki hivatal vezetőjéhez elküldött feljegyzésében, melyet szerdán hoztak nyilvánosságra.
A Béke Házában szír és arab vezetőkkel közösen tartott sajtótájékoztatón Simó Endre elmondta: az október 2-i eredménytelen népszavazás és az alaptörvény bevándorlás-ellenes módosításának leszavazása azt bizonyítja, hogy a magyar nép nem támogatja a kirekesztő és ellenséges politikát a migránsokkal szemben, hanem egyetért a Békekörnek azzal a javaslatával, hogy „erőnkhöz mérten” segítsünk a menekültek egy részén. „Minden ország maga ismeri a legjobban saját körülményeit és lehetőségeit. Magunknak kell tehát mérlegelnünk, hány menekültet tudunk befogadni a helyi lakosság és a befogadottak érdekeinek sérelme nélkül” – írják a kormányhoz eljuttatott feljegyzésükben. A Békekör elutasítja, hogy az Európai Unió előírja Magyarországnak nem magyar állampolgárok kötelező betelepítését hazánkba.
„A Magyar Békekör feljegyzése a magyar kormánynak népvándorlásról és befogadásról” c. dokumentumban örömmel állapítják meg, hogy idehaza és az EU-ban tért hódít 2015. július 5-i nyilatkozatuk, miszerint „A népvándorlás feltartóztatásának egyetlen módja a népek életének és megélhetésének biztosítása saját hazájukban és földjükön”. Üdvözlik Angela Merkel német kancellár kezdeményezését az afrikai beruházások előmozdítását célzó csúcsértekezletről, és Kína anyagi felajánlását Szíria újjáépítésére. Javasolják a magyar kormánynak, hogy támogassa az Iszlám Állam és az An-Nuszra, valamint a többi terrorszervezet által megszállt közel-keleti és észak-afrikai területek felszabadítását, a kivándorlás legfőbb okának kiküszöbölését, és kezdeményezzen az ENSZ-ben olyan fejlesztési stratégiát, amelynek célja az ún. 3. világ fejlődésének meggyorsítása, egy igazságosabb nemzetközi rend megteremtése, a szegénységben és nyomorban élők emberhez méltó életkörülményeinek biztosítása. A magyar kormány lépjen fel azért, hogy az Európai Unió és Törökország tartsa tiszteletben a 2016. március 18-i szerződésben foglaltakat, és elkerüljék az újabb menekültáradatot.
Javasolják, hogy a kormány haladéktalanul keresse a megoldást Moszkvával is a migráció kezelésének dolgában! Térjen vissza Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezzel kapcsolatos kezdeményezéseire, hogy a válságból összeurópai összefogással evickéljenek ki. A diplomáciai kapcsolatok helyreállítását sürgetik Damaszkusszal, és javasolják, hogy hazánk nyújtson humanitárius segítséget Szíria sokat szenvedő lakosságának, és készüljön fel arra, hogy szakembereivel bekapcsolódjon Szíria újjáépítésébe. Ezzel is elősegítve a népvándorlás okainak kiküszöbölését, és a menekültek visszatérését otthonaikba.
(A dokumentum teljes szövege olvasható a www.mszfszk.hu és a http://www.facebook.com/bekekor/ oldalon.)
A magyarországi Fórum Szíriáért Egyesület nevében Makt Mazen elnökhelyettes, mérnök, és az Arab- valamint az Egyiptomi Közösség Egyesület elnöke, Prof. Dr. Hassan Elsayed egyetemi tanár egyetértéséről biztosította a Békekör álláspontját a budapesti sajtóértekezleten.
Makt Mazen annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar kormány „nem megfelelően” állt hozzá a bevándorlás kérdéséhez, hiszen a magyar nép nem fanatikus, nem agresszív. „Miért kell hergelni a népet? Miért kell feszültséget szítani és megosztani az országot, miközben az itt élő szírek és arabok aktív, építő emberek? Nem akarjuk, hogy Magyarország mindenki előtt kinyissa a kaput. Elfogadjuk a Békekör kiegyensúlyozott álláspontját. Magyarországnak szüksége van orvosokra, tanárokra, mérnökökre, és más jó szakemberekre. Ki kell válogatni őket, hogy az ország hasznára váljanak” – mondta, majd arra kérte a kormányt, hogy támogassa a szír kormányt a békés politikai rendezésre irányuló erőfeszítésében.
Hassan Elsayed szerint „nem tesz jót Magyarországnak” a hergelő politika. A magyar nép nem fanatikus, ezért higgadtabb, körültekintő politikára van szükség. „Mi sem akarunk fanatizmust importálni. Mi is vigyázunk erre az országra, melyet hazánkul választottunk. Mi szerényen élünk, de becsületesen” – mondta. A honi arab közösség étkeztetéssel, tolmácsolással, eligazítással segített a tavalyi menekültáradat közepette. Rendszeresen segítenek a magyar hajléktalanoknak. Iskolát tartanak fenn, ahol – önköltségi alapon – magyar nyelvre, és viselkedés-kultúrára tanítják az arabokat, és arab nyelvre, az arab szokások ismeretére a magyarokat. „Ha a kormány kéri, szívesen segítünk, de ha nem kéri, akkor is tesszük a dolgunkat, mert a célunk a népek barátsága, nem pedig szembeállítása egymással” – mondta.
