Folytatódik a diósgyőri vár rekonstrukciója, uniós és állami forrásból több milliárd forint jut a várhatóan jövőre megkezdődő munkákra – mondta el Kiss Gábor, Miskolc alpolgármestere szerdán sajtótájékoztatón.
Történelmi pompájában részben már 2014 nyarára megújult a 
diósgyőri vár, amely néhány várfal kivételével jószerivel újjáépült, az akkori munkákra zömmel uniós forrásból 2 milliárd 714 millió forintot fordítottak.
A miniszterelnök tavaly jelentette be Miskolcon, hogy a Modern városok program keretében a diósgyőri vár rekonstrukciója és a hozzá kapcsolódó fejlesztések is folytatódnak, a 6 milliárd forintos beruházáshoz 4,5 milliárd forintot az állam áll.
Kiss Gábor a sajtótájékoztatót követően az MTI-nek úgy fogalmazott: 1,5 milliárd forint uniós forrásból és jelentős kormányzati támogatásból kezdődhet majd meg a munka, amely a tervek szerint két évig tart.
Rekonstruálják a vár árkát, Európában alig van olyan vár, amelynek árkában ma még víz van, a diósgyőriben lesz és ez különleges hangulatot teremt – mondta az alpolgármester, aki arra is kitért, hogy a tervek szerint a vár környezete is megújul.
Épül a Szinva patak fölött egy új híd, fejlesztik a várhoz vezető utakat és az ottani parkolókat is – tette hozzá, megjegyezve: Miskolc célja az, hogy a rekonstrukció ideje alatt a vár „működjön”, a látogatókat a beruházások ne akadályozzák.
Kiss Gábor kitért arra is, hogy míg a várat a korábbi rekonstrukció előtt évente 20-30 ezren látogatták, addig most már több mint 125 ezren.
Novák Irén, a diósgyőri várat üzemeltető Miskolci Kulturális Központ Nonprofit kft. ügyvezetője a sajtótájékoztatón arról szólt, hogy a „vár arculata” november elején debütált az új honlappal, ennek célja az volt, hogy előtérbe állítsa az erődítmény egyedülálló hangulatát, rávilágítson értékeire, amelyek összekötik a történelmi alakok sorsát a ma embereivel.
A várat történelmi források 1340-ben már királynéi javadalomként említik, és akkortájt kezdődött meg a négy saroktornyos, szabályos négyzet alaprajzú gótikus vár királyi pompájú kiépítése. Nagy Lajos király 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá
épített ki. Buda, Visegrád és Zólyom mellett így Diósgyőr is királyi székhellyé lett, különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta.
Ettől kezdve egész udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ahol olyan fontos történelmi események is zajlottak, mint 1381-ben a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása. Lajos
király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt, 1526-ig hat királyné, köztük Mátyás felesége, Beatrix jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált, ezért is
emlegették Diósgyőr várát a királynék váraként.
Az 1526-os mohácsi csatavesztés Diósgyőr életében is jelentős fordulópont volt, ettől kezdve zálogos bérlőké lett, majd Eger eleste után végvárrá alakult, 1702-ben a kincstár tulajdonába
került, de újjáépítése elmaradt. Miután minden hadászati értékét elvesztette, elhagyatottan pusztult, a 19. századi metszetek már csak romokat mutattak.
-MTI-
