Életbe lépett a történelmi jelentőségű párizsi klímaegyezmény, melyben mintegy kétszáz ország kötelezte el magát az éghajlatváltozás megelőzése és az emberi civilizáció védelme érdekében.
Az államok jelenlegi vállalásai azonban a felét sem teszik ki a szén-dioxid-kibocsátás szükséges csökkentésének. Itt az ideje, hogy minden ország, köztük hazánk is komolyan vegye szerepét az éghajlati válság elleni küzdelemben, és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, energiatakarékossággal, illetve a megújulók támogatásával garantálja, hogy a párizsi célok teljesüljenek.
A 2015. december 12-én elfogadott, rekordgyorsasággal, egy éven belül életbe lépő párizsi egyezmény az első olyan éghajlatvédelmi megállapodás, amely a Föld szinte minden országa számára előír kötelezettségeket. A megállapodás célként fogalmazza meg a 1,5 °C-os globális felmelegedési küszöbértéket, és a század közepére az üvegházhatásúgáz-kibocsátások teljes semlegesítését. [1]
Kevés a mozgástér: a globális átlaghőmérséklet emelkedése már túllépte az 1 °C-ot, [2] és a klímaegyezményben szereplő jelenlegi nemzeti vállalások a felét sem teszik ki a szükséges kibocsátás-csökkentésnek. [3] Ha így haladunk, az évszázad végére 3,4 fokkal lehet melegebb a Föld klímája, ami globális katasztrófát jelentene. [4]
A párizsi klímaegyezmény életbelépése ugyanakkor egyértelmű elköteleződést jelent a fosszilis energiahordozók kivezetése és a megújuló energiaforrások használata mellett. Az átállás már meg is kezdődött. Kínában drasztikus fordulat következett be az energiapolitikában, melynek következtében a szénfelhasználás és a kibocsátások már két éve csökkennek az országban. [5] 2014-ben a termelt villamosenergia több mint negyedét már tiszta energiaforrások szolgáltatták. [6] A Greenpeace által felvázolt forgatókönyv szerint 2050-re pedig lehetséges a 100%-os globális átállás a tiszta és fenntartható megújuló energiákra. [7]
Ehhez azonban a jelenleginél jóval ambiciózusabb nemzeti stratégiákra van szükség. A jövő héten induló marrákesi klímatárgyalás alkalmat ad arra, hogy a kormányok képviselői bebizonyítsák, hajlandóak azonnal cselekedni.
Ennek érdekében Magyarországon is fel kell gyorsítani a fenntartható megújuló energiák terjedését. Hazánk megújulókra vonatkozó nemzeti vállalása a legalacsonyabbak között van az Európai Unión belül. [8] 2020-ra a bruttó energiatermelés (áramtermelés, közlekedés, fűtés) mindössze 14,65%-át fedezné az ország megújuló forrásokból. Ennek a célszámnak a teljesítése is még hátra van: 2014-ben a megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya csupán 9,5% volt. [9] Szükség van a napenergia arányának növelésére, mely jelenleg mindössze 0,5%-a a hazai megújulóenergia-termelésnek, [10] valamint a szélenergia térnyerésére is. A szélerőművekre vonatkozó szabályozások közelmúltbeli módosításaival azonban a magyar kormány csak további akadályokat gördített a szélerőművek építése elé. [11] [12]
„A hazai erőltetett atomenergia-fejlesztés sem jelent megoldást az éghajlati válság leküzdésére. Az atomenergia drága, környezetszennyező, és hátráltatja a megújulók fejlődését. [13] Miközben a megújulókkal gyorsan és költséghatékonyan tudnánk átállni a környezetbarát és biztonságos energiatermelésre. Ezzel Magyarország követné a világtrendeket is, megújulókból ugyanis már most több energiát állít elő a világ, mint atomenergiából” [14] – mondta Bozsó Brigitta, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.
Jegyzetek:
[1] A párizsi megállapodás teljes szövege, valamint az elfogadásról született döntés: http://unfccc.int/paris_agreement/items/9485.php; Phoenix from the Ashes — An Analysis of the Paris Agreement to the United Nations Framework Convention on Climate Change, by Wuppertal: http://wupperinst.org/uploads/tx_wupperinst/Paris_Results.pdf
[2] A globális hőmérséklet-emelkedés meghaladta az 1 Celsius-fokot az iparosodás előtti időszakhoz képest:
http://www.columbia.edu/~jeh1/mailings/2016/20160120_Temperature2015.pdf
[3] Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP):
https://www.carbonbrief.org/only-three-years-save-1-5c-climate-target-says-unep
[4] A jelenlegi nemzeti vállalások mellett várható globális hőmérséklet-emelkedés: http://climateactiontracker.org/global.html; http://web.unep.org/emissionsgap/
[5] Kína 13. ötéves terve erősebb éghajlatvédelmi intézkedéseket vetít előre:
http://www.greenpeace.org/eastasia/press/releases/climate-energy/2016/Chinas-13th-Five-Year-Plan-hints-at-stronger-climate-ambition—Greenpeace/
[6] Eurostat: http://ec.europa.eu/eurostat/web/energy/data/shares
[7] A Greenpeace Energia[Forradalom] forgatókönyve, mely leírja, hogyan tudnánk 2050-ig 100%-ban átállni megújulókra globálisan:
http://www.greenpeace.org/international/en/publications/Campaign-reports/Climate-Reports/Energy-Revolution-2015/
[8] A megújuló energiák részesedésére vonatkozó 2020-as célszámok az EU-tagállamokban:
http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/targets_en.pdf
[9] A megújuló energiák részaránya a teljes energiatermelést tekintve az EU-s tagállamokban (2016. júniusi adatok):
https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/CountryDatasheets_June2016.xlsx
[10] A napenergia részaránya a magyarországi megújulóenergia-termelésben: http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/File:Primary_production_of_renewable_energy,_2004_and_2014_YB16.png
[11] Magyarországon 2006 óta nem adtak ki engedélyt újabb szélerőművek építésére, az utolsó szélkereket 2011-ben adtak át.
http://www.mszit.hu/dokumentumok/szeleromuvek-magyarorszagon/
[12] „Duplán bebiztosította magát a kormány a haladással szemben”:
http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/duplan_bebiztositotta_magat_a_kormany_a_haladassal_szemben.237644.html
[13] Paks II kiszorító hatását a Greenpeace megbízásából készült Candole-tanulmány 5.6 fejezete mutatja be (37. o.). A Paks II projekttel a magyar állam hatalmas tőkét fektetne be a piacon, amivel a piaci szereplők befektetéseit szükségtelenné vagy nem jövedelmezővé tenné. Továbbá annak érdekében, hogy a kormány megfelelő áron tudja értékesíteni a drágán termelt atomenergiát, akadályokat gördíthet a megújulók terjedése elé, mint azt több hazai és nemzetközi példa is mutatja (lásd a napelemadót, a széltender leállítását stb.). https://greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II
[14] https://www.eia.gov/forecasts/ieo/exec_summ.cfm
Korábbi sajtóközleményeink a témában:
Globális éghajlatvédelmi megállapodást írnak alá New Yorkban a Föld napján:
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Globalis-eghajlatvedelmi-megallapodast-irnak-ala-New-Yorkban-a-Fold-napjan/
Feladatok Párizs után:
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Feladatok-Parizs-utan/
